
Grigore Leșe az álhazafiságot is ostorozta a tévéműsorban
Fotó: Grigore Leșe/Facebook
Meglepő megállapításokat tett egy tévéműsorban Grigore Leșe, az egyik legnevesebb román népzenész, folklorista, aki azt állítja, hogy az egyik legismertebb román hazafias népdal magyar eredetű.
2023. december 02., 14:092023. december 02., 14:09
2023. december 02., 14:222023. december 02., 14:22
A 69 éves, a Máramaros megyei Sztojkafalván született művészt a Prima TV stúdiójában faggatták népzenéről, folklórról a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján. Az Insider politic (Politikai bennfentes) című, szombaton sugárzott műsorban a műsorvezető kérdésére Grigore Leșe kijelentette, hogy a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dal nem reprezentatív a román zene számára. „Ez egy induló. Olyan, mintha a bolgárok azt mondanák, »bolgárok vagyunk», a magyarok meg hogy »mi magyarok vagyunk»” – fejtette ki a népzenész a Prima TV-ben.
Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről azt állítja, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. „Én végeredményben zenész vagyok, iskolában is, akadémián is tanultam. Ha egy dallam felugrik a kvintre, akkor az magyar folklór. De ők (a román előadók – szerk. megj.) úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, mintha román melódia lenne, holott magyar. Ők nem tudják, mert nincs tudásuk, ők opportunisták” – idézte a neves előadóművésznek a műsorban elhangzott megállapításait a News.ro portál.
Grigore Leşe ugyanott bírálta a – főleg a román nemzeti ünnepen megnyilvánuló – álhazafiságot. „Jön december elsején, és paraszti ruhába öltözik. Jó, felöltöztél. Amikor megkérdezem, kié az öltözet, a válasz a következő: »kölcsön kértem december elseje alkalmából, mert így mondták a polgármesteri hivatalban” – méltatlankodott a művész a Prima TV-ben.
Grigore Leșe a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Előadó-művészeti Karán (fagott) végezte tanulmányait, a zenetudományok doktora, többek között a bukaresti Zeneművészeti Egyetemen, valamint a Bukaresti Egyetem Filológia Karán oktatott. Számos hangszeren játszik.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
1 hozzászólás