Magánlakásban indult intézmény

„Amikor sok évvel ezelőtt először álltunk ebben a teremben, még teljesen üresen álltak a falak, bútor sem volt az épületben. Terveztünk. Elképzeltük, hogy egykor ezek a termek polcokkal lesznek telezsúfolva, amelyek tömve lesznek szakirodalommal, és ami a legfontosabb, nemcsak külföldi, hanem itthoni kutatók műveivel is.

Úgy gondolom, az elismerés ezért elsősorban a Kriza János Néprajzi Társaság alapítóinak jár, akik mindvégig kitartottak az elképzelés mellett, és most tényleg külföldi és hazai szakirodalommal telezsúfolt polcok között ünnepelhetjük a 20. évfordulót” – fogalmazott Kötő József parlamenti képviselő köszöntőjében, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletére szervezett rendezvényen pénteken, Kolozsváron.

Eredményes két évtized

A társaságot 1990. március 18-án alapították erdélyi értelmiségiek, tanárok és muzeológusok, akik hivatásuknak tekintették a hazai népi kultúra kutatását. A kezdeményezők Gazda Klára, Könczei Csilla, Zakariás Erzsébet és Pozsony Ferenc, a társaság jelenlegi elnöke. 1994-ig a társaság székhelye Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt, majd az Illyés Közalapítvány támogatásával költözhettek a jelenlegi ingatlanba.

Az új székházban jelentős szakmai könyvtárat, archívumot hoztak létre, Péntek János egyetemi professzor már a társaság megalakulásának évében, ’90-ben elindította a néprajzi képzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1995 óta pedig minden évben konferenciákat szerveznek a társaság dokumentációs és oktatási központjában, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket ismertetik Erdély különböző városaiban.

A társaság adattárának értékes részét képezi a Vámszer Géza, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Faragó József hagyatékából származó kéziratanyag. A könyvtár folyamatosan bővül a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke által kezdeményezett kutatások eredményeivel. A társaság kezdeményezésére 2003-ban felavatták a Csángó Néprajzi Múzeumot a háromszéki Zabola településen. A székhely 2004-es felújítása óta előadásokat és kiállításokat szerveznek itt, emellett információs központ is működik.

Művészet és tudomány ünnepe

A 20 éves intézmény ünnepi programját Ádám Gyula Csíkszeredai fotóművész Ezer Székely Leány Napja képekben című vándorkiállításának kolozsvári megnyitójával kezdődött. A kiállítás első helyszíne Csíkszentkirály volt, ahol február 13-án nyílt meg a tárlat, a szervezők ezzel a tárlattal szerették volna felhívni a figyelmet a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének legismertebb ünnepére, az Ezer Székely Leány Napjára.

A Kriza János Társaság székházában Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere és Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg a tárlatot. A megnyitóbeszédeket követően a kolozsvári Tarisznyás együttes előadását élvezhették az egybegyűltek.

Pozsony Ferenc, a Kriza-társaság elnöke Húsz esztendő a romániai népi kultúra kutatásában című előadásában foglalta össze a társaság történetét, majd Kotics József magyarországi egyetemi tanár, kutató Büntetőszokások a paraszti társadalomban című előadását hallgathatták meg a jelenlévők.

Végül Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár Az imitátio Christi két médiuma: a népi imádságszövegek és az egyházművészet viszonya című előadásában a korai, 15–16. századi egyházi ábrázolások és az úgynevezett archaikus apokrif népi imádságok kölcsönhatását és párhuzamait ismertette a hallgatósággal.

Az ünnepi rendezvény végén, Péntek János egyetemi professzor és Kötő József színháztörténész köszöntői után a szervezők állófogadásra invitálták a közönséget az intézmény könyvtárába.