
Az idei MaFeszt vándorfesztiválon tíz társulat lép fel, a szemlének a szatmári színház ad otthont
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni. Benyomásaink közt akadnak határozottan pozitívak és vegyesek is. A látottakat nézői, nem pedig kritikusi szemszögből közelítjük meg.
2026. március 06., 18:472026. március 06., 18:47
Remek lehetőséget kínál a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) 7. alkalommal szervezett vándorseregszemléje, a MaFeszt arra, hogy a néző egyazon helyszínen nyerjen rálátást az erdélyi színházak jelenlegi mozgásaira, előadásaira. A kibővült szövetség – amely az ország magyar kőszínházait immár szinte teljesen lefedi – tagtársulatai frissebb produkcióikkal érkeztek a Szatmárnémetiben zajló fesztiválra, az eseményeknek a házigazda Harag György Társulat ad otthont február 28-tól kezdődően március 9-ig.
Az erdélyi magyar társulatok néhány előadását nyílt alkalmunk megtekinteni. Mindenképpen örömmel nyugtázható, hogy a vándorszemlén a nézők, de a résztvevő társulatok is bepillantást nyerhetnek az erdélyi színházi közeg dinamikájába, folyamataiba, minderről a fesztivál egyfajta „pillanatfelvételt”, „körképet” segít készíteni.
Otthont adtak az Ifeszt Interetnikai Fesztiválnak, és másodszor a házigazdái a MaFesztnek, amelyen idén a helyi román társulat fellépésével együtt tíz erdélyi magyar teátrum produkcióit lehet megtekinteni. A gördülékeny szervezésnek, a szemle gazdag, változatos programjának, kísérőrendezvényeinek köszönhetően is élénk fesztiválhangulatot, pezsgő kulturális közeget teremtettek a szervezők.
Az is örömre ad okot, hogy a MASZÍN kiváló alkalmakat teremt arra, hogy ha valaki képet szeretne kapni arról, mit kínálnak közönségüknek jelenleg az erdélyi társulatok, több szemlén is megtekintheti: ilyen a MaFeszt, a bukaresti magyar színházi fesztivál (BukFeszt néven), valamint az IFeszt (Interetnikai Színházi Fesztivál).
A szatmári szemle kisebb és nagyobb városok színházainak előadásait is felvonultatta. A 2009-től működő kézdivásárhelyi társulat, az Udvartér Teátrum (korábban Városi Színház) Alexandru Popa kortárs román drámaíró darabjából készült előadásával mutatkozott be.
Szűcs Ervin (m. v.), Gecse Noémi és Lung László Zsolt A boldogság titka című előadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A Tóth Árpád által rendezett produkcióban a teátrumot vezető Lung László Zsolton kívül Szűcs Ervin, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, valamint Gecse Noémi lépett színpadra. A három figurának jórészt sikerül megteremtenie a csavaros fordulatok, morális dilemmák, lelki vívódások okozta feszült helyzetet. Lung László Zsolt és Szűcs Ervin árnyaltan formálja meg a régi barátok karaktereit, akiket szinte végig egy hajszál választ el attól, hogy barátokból ellenséggé váljanak – és végül tulajdonképpen azzá is válnak. Tanúi lehetünk annak, amint kiderül az őszinteségükről, hogy az valójában hazugság, pszichológiai csapdákat állítanak egymásnak, és végül mindketten vesztesekként, egy tragédia küszöbén találják magukat. Alexandru Popa fordulatosan, szellemesen megírt darabja ezen a feszült helyzeten keresztül szándékszik tükröt tartani mindannyiunknak:
A drámában pedig felszínre törnek a barátság árnyoldalai, a lélek sötét háttérmozgásai, amikor az árulás, a cselszövés, a megtévesztés kormányozza a cselekedeteket. A színészeknek sikerül megjeleníteniük a rendkívül összetett viselkedésformákat, sőt, „megtéveszteniük” a nézőt:
Tom (Lung László Zsolt) és David (Szűcs Ervin) barátsága ingoványos talajra kerül a kézdivásárhelyi színház A boldogság titka című előadásában
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Örvendetes, hogy a kézdivásárhelyi teátrum is tagja a MASZÍN-nek, így a nemcsak a háromszéki város közönsége, de a szövetség seregszemléin jelenlevők is megismerhetik a színház előadásait.
A MASZÍN-hez frissen csatlakozott sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház több előadással érkezett a szatmári szemlére. Az egyik a produkció a Radu Afrim által írt és rendezett Kommuna – Székely öko-románc című, tavaly decemberben bemutatott előadás, amely vegyes benyomásokat kelthet a nézőben. (Radu Afrim hosszú ideje dolgozik erdélyi magyar társulatokkal, több ízben írt-rendezett a háromszéki teátrumnál is.)
Kónya Ütő-Bence, a Kommuna című előadás főszereplője Huba, a muzsikus szerepében
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A Kommunát maga a rendező írta,
Hiszen olyan általános érvényű kérdésfelvetések is megjelennek, mint
Sejtelmes, esztétikaliag magas minőségű a Kommuna című előadás látványvilága
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hangsúlyosan jelennek meg benne a székely mentalitást, a Székelyföldnek a múlthoz, jelenhez, a toleranciához és egyebekhez való viszonyulását ironikusan felvázoló megközelítések, és a mai (romániai és nemcsak romániai) embernek az ökológiához, az elmúláshoz, a változáshoz való sokszor ellentmondásos viszonya sejlik föl.
A Radu Afrim rendezte produkció tetszetős és vonzó elsősorban azért, mert a társulat gigászi, briliáns színészi teljesítményt ragyogtat fel: a színpadra lépő művészek kivétel nélkül kimagasló teljesítményt nyújtanak, „verhetetlenek”, ami a komplex játékosságot, a gyors átváltozásokat, a magas nívójú mozgáskultúrát, a beszédtechnikát, a székely nyelvjárás megjelenítését illeti.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Kommuna – Székely öko-románc című produkciója
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
De szintén dicséret illeti az előadás látványvilágát, amely megteremt sejtelmességet, a képzelet és valóság határán ellensúlyozó átmeneteket, rejtelmes fényeket és légmozgásokat.
Az erdő közepén található régi kúriában játszódó bizarr történések, a régi ház egymás után felbukkanó új bérlői és azok élettörténetei, a ház halott tulajdonosa szellemének „élő” jelenléte izgalmas, a valóság és képzelet elmosódott határain „egyensúlyozó” sztorit ígérhetne. A néző azonban a három és fél órás produkciónak még a feléig sem érkezett, és
mi az, ami kihagyható lenne az előadásból, ami nélkül amúgy is „átadható lenne egy üzenet”. Az előadásban sűrűn egymás után sorjáznak a poénok, gyorsan következnek az átváltások, lélegzethez sem jut sem a színész, sem a néző, máris egymásba „ágaznak át” az egyes történetek.
A sepsiszentgyörgyi színház előadása Radu Afrim rendezésében
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bár poétikus és humoros a nyelvezet, fárasztóvá, túlzsúfolttá válik mindaz, ami a színpadon történik.
– főként azért, mert ilyen remekbe szabott színészi teljesítménnyel már nyert ügye lehet egy előadásnak. De térjünk vissza az „üzenethez”: az is gondot okoz a nézőnek, hogy a darab vonalvezetésének tulajdonképpen nincsen fókusza és tengelye, a poénok és sztorik egymástól szinte független életet élve, szétszórva „röpködnek a levegőben”, nincsen határozott „gerince” a darabnak. A minden dráma alapját képező, elengedhetetlen valódi konfliktus pedig itt hangsúlytalan és elmosódott. Úgy tűnik, az író-rendező önfeledten, olykor öncélúan lubickol saját ötleteiben, anélkül, hogy valóban felfűzné azokat valami olyan szálra, ami összefogná a szerteágazó történet-alapanyagot. Nézői benyomás, hogy
Kár az előadásért és főként a színészi energiáért, hiszen amit a szentgyörgyi társulat művészei felragyogtattak a színpadon, ezzel a befektetéssel, egy koherensebb alapanyaggal minden tekintetben nagyszerű előadásról beszélhetnénk.

Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Természetesen a házigazda Harag György Társulat is több előadását megmutatta a szemle közönségének. Többek közt az Albu István rendezte, kétszeres UNITER-díjas III. Richárdot, a Bocsárdi László által rendezett Soprót, amely frissen kapott négy UNITER-jelölést (az előadásról írt cikkünk itt található), valamint az Interaktív című stúdióelőadást. Varga Lóránt budapesti kortárs szerző darabjának, az Interaktívnak az ősbemutatóját 2023-ban tartotta a társulat, az előadás pedig most is rendkívül erőteljes és élő: a szűk térben a szereplők közt megszülető intenzív, szinte tapintható feszültség is magával ragadóvá teszi.
Tapsrend a Harag György Társulat Interaktív című előadása végén
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Milyen eszközökkel képes és hajlandó az ember a saját szándékai szolgálatába állítani másokat, átrendezni a „sakktáblát”, egy közösséget és a hatalmi viszonyokat? A magyarországi Lendvai Zoltán, aki számos alkalommal rendezett a szatmári színháznál, biztos kézzel vitte színre a tanári közösségben létrejövő feszültséget, az irányítási kényszer mozgatta játszma drámáját.
Egy iskolai kórus kiszállásán követhetjük nyomon az énekkart kísérő öt tanár estéjét: lazítanak, fogy az otthonról hozott házi pálinka, és ahogy telik az idő, amint könnyedebbé válik a hangulat, egyre erőteljesebb, sarkosabb, egymásnak ellentmondóbb vélemények hangzanak el szigorról, nehezen kezelhető gyerekekről, kiégésről, a pedagóguslét buktatóiról, a dominanciáról. Annyira élessé válnak a véleménykülönbségek, hogy később összeütközéshez, a múlt sebeinek feltépéséhez, személyes konfliktusok felerősödéséhez, sőt, olykor fizikai erőszakhoz is vezetnek. A feszült helyzetben az öt szereplő egyre inkább megmutatja valódi lelki mozgatórugóit, valódi énjét.
Nagy Csongor Zsolt és Varga Sándor az Interaktív című szatmári előadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Odáig fajulnak az események, hogy a Nagy Csongor Zsolt által alakított történelemtanár ravasz, alattomos, manipulatív eszközökkel le akarja mondatni az igazgatót (Varga Sándor) két női kollégája (Méhes Kati, az igazgatóhelyettes, valamint Rappert-Vencz Stella, a karvezető) segítségével, és el akarja távolítani az iskolából a matematika-tanárnőt (Bogár Barbara). Amikor kiderül, hogy próbálkozása sikertelen, a történelemtanár őszintén, Hitler beszédeit és a diktátor alakját is megidézve fedi fel valódi szándékait.
Lendvai Zoltán rendezése és az öt színész játéka egyre fokozza és egyenletesen fenntartja a feszültséget. Kiemelendő Méhes Kati alakítása: a tanításban megfáradt, kiégett igazgatóhelyettes, a régi szigorú rend híve és képviselője, akiről egyre több dolog derül ki, és aki képtelen a múltjával való szembesülésre – a kényszerű szembesítés azonban kibontja személyisége rejtett rétegeit. Bogár Barbara lendületes játéka, valamint a két másik színész, Rappert-Vencz Stella és Varga Sándor alakformálása is hozzájárul ahhoz, hogy az Interaktív hatásos, megdöbbentő előadásként maradjon meg a néző emlékezetében. Ugyanakkor dicséretes a Harag György Társulat azon szándéka, hogy kortárs darabok ősbemutatóival segítik az új magyar drámairodalom fejlődését.
A MaFeszt részletes programja és további részletek itt találhatóak.
Könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések is szerepeltek a színházi szemle programjában
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.
A szatmári Harag György Társulat társulat UNITER-díjas előadása, a III. Richárd nyitja az április 10. és május 10. között tartandó budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM).
Folytatódik Kolozsváron a Kulturális recept az egészségért és jóllétért program: a járványkórház páciensei ingyenesen vehetnek részt többek között a magyar színház és opera programjain. A folytatásról csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.
szóljon hozzá!