Fotó: Biró István
2011. november 25., 09:572011. november 25., 09:57
A Csendország egy gyimesközéploki süketnéma kisfiú, Nyika Alfréd életébe enged betekintést. Lakatos–Visky András, a színház igazgatóhelyettese kérdésére – elmesélte, hogy Gyimesközéplokon forgatta diplomafilmjét, akkor kereste meg a család, mivel hallássérült fiukat Kolozsvárra küldték tanulni, nem tudtak azonban minden hétvégén érte menni, Lakatos szülei pedig vállalták, hogy hétvégeken hazaviszik a gyermeket az iskolából. Csak később döntötte el, hogy filmet forgat Alfiról, aki éppen a film forgatása közben kezd el ismerkedni a fényképezéssel, a szomszéd falu szintén süketnéma fényképésze segítségével. „A kamerát egyébként nagyon hamar megszokta a család, egyrészt mert kis stábbal dolgoztunk, másrészt mert már korábban megvolt a bizalom” – mondta el Lakatos arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült ennyire természetes jeleneteket filmre venni.
A film kapcsán Bálint Arthur operatőri munkáját és gyors reakcióidejét is kiemelte. A filmnek egyébként már egy folytatása is elkészült, amelyben néhány év múlva folytatódik a történet, Lakatos azonban szeretne még egy részt forgatni a férfivá cseperedő Alfiról, így e két részből egy egész estés film születhet majd.
Lakatos Róbert egyébként – mint mondta – a puszta szerencse révén jutott egy lengyelországi ösztöndíjhoz, ott pedig a szociológia szakról sikerült átiratkoznia az operatőri szakra. Visky úgy fogalmazott: sajátos költészet, szimbólumrendszer fedezhető fel az alkotásaiban. Ennek kapcsán Lakatos elmondta, hogy mivel operatőri képzést kaptak, vizsgafilmjeikben a szöveg helyett a képeknek kellett mesélniük, innen a képi szimbolika.
A közönség a Nyáron piros, télen kék című alkotást, Lakatos diplomamunkáját is megtekinthette, amelyben a színház kedvelt művésze, Kézdi Imola játssza a főszerepet. Kézdi szeretettel emlékezett vissza a forgatásra és a Gyimesekre, mint mondta, ez az egyik kedvenc filmje. Kiderült, hogy a népszerű Bahrtalo! című filmnek is készül a folytatása: Lali és Lóri Egyiptom után ezúttal Indiába utaznak, hogy a cigányság őshazájában keressenek feleséget Lali 14 éves fiának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok