
A székelyudvarhelyi Művelődési Házban ezen a héten, szeptember 12-ig még megtekinthető a Szovátán élő jeles grafikus, Kusztos Endre kiállítása – a művész évtizedek óta úgyszólván változatlanul magas szinten, ugyanazokkal az eszközökkel alkot.
2014. szeptember 07., 17:392014. szeptember 07., 17:39
Tekintélyesnek számít a méltatóinak sora is, hiszen hosszú pályafutása során – többek között – Székely János, Beke György, Páskándi Géza, Király László, Sümegi György tartozott az őt méltatók táborához.
Székely Sebestyén György írja róla, hogy korábbi „realista és a legújabb látomásos-sejtelmes képei között szerves kapcsolat van: a valóság és az igazság keresése foglalkoztatta mindig. Kusztos a szép fogalmáról nem vesz tudomást, éppen ezért művészete modern, mert a művészete az élet, s nem a szép fogalma iránt elkötelezett. Képei örökös, mindennapos rákérdezések az emberi létre, élveboncolások.”
A koncertteremben kiállított mintegy ötven darab, nagyméretű grafika által betekintést nyerhetünk a majd hatvanéves képzőművészi pályába. Kusztos Endre minden munkájának keletkezéstörténetéről mesélt valamit.
Mint kifejtette, ő az egyetlen magyar képzőművész, aki 1956. október 23-án jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, és meg is örökíthette a történelmi pillanatot. A mai napig kísérti a véres utcákon fekvő áldozatok látványa, hiszen azokban a napokban, akarva-akaratlanul a forradalom több helyszínén is megfordult. Amikor hazatért, volt is baja amiatt, hogy „szemtanú mert lenni.”
Viszonylag későn, csak 1958-ban, 33 éves korában rendezhetett először kiállítást. Nagy elégtétel volt számára, hogy 1972-ben meghívták a budapesti Magyar Nemzeti Galériába, ami akkora presztízsnek számított, hogy ettől kezdődően helye van a képzőművészet élvonalában. Ekkortól jelen van a hazai és a külföldi fontos művésztelepeken, eljut Nyugat-Európa országaiba, az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába is. Alapítója a Barabás Miklós Céhnek (1994), Szováta díszpolgára, több rangos díj kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!