
2010. április 07., 09:322010. április 07., 09:32
A nem rosszul megírt ripacsszerepekkel és emészthetetlen történettel operáló forgatókönyv alapján működő mai közönségfilm egyik úttörője Goda Krisztina, akinek korábbi alkotási – Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem – már jelezték, hogy van remény, és a fiatal, szerzői alkotásokkal előálló művészfilmesek mellett a könnyedebb történetek kedvelői is megtalálhatják a nekik szóló, a szórakoztató műfajon belül nívósnak nevezhető filmeket.
Goda legújabb mozija folytatja a megkezdett utat, közben azonban újabb lépést tett fölfelé. Kaméleon című filmje több fakocka bonyolultságú karaktereket és érzelmeket felvonultató romantikus mozinál. A történet, a filmes megoldások és a színészek játéka egyaránt magasabb színvonalat képviselnek – ebből a szempontból nem is kellett szégyenkezni amiatt, hogy Magyarország ezzel a filmmel nevezett az idei Oscar-gálára: a filmes diplomáit londoni és amerikai felsőoktatási intézményekben megszerzett Goda pontosan tudja, hogyan kell korszerű képi világú, jó sztorikat készíteni, amelyek látványvilága ismerősként köszön vissza a hollywoodi ítészek számára is. (Talán épp a túlzottan hollywoodias beállítások és képi megoldások vezettek ahhoz, hogy az amerikai filmakadémia illetékesei végül már egész korán kirostálták a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-szobrocskáért zajló versenyből).
A Kaméleon főhőse a klasszikus szélhámosfigurákat idézi: a Nagy Ervin alakította Farkas Gábor bármire képes azért, hogy némi pénzhez jusson. Az intézetben nevelkedett, társadalmon kívüliségét felnőttként is megtartó karakter gyerekkori barátjával együtt arra hajt rá, hogy minél több középkorú, frusztrált, szeretetre vágyó nőt csavarjon az ujja köré, akiket aztán jól megkopaszthat. Az „üzlet” mindaddig jól is megy, amíg meg nem ismerkedik a tehetős családból származó balerinával, Hannával, aki egy baleset miatt műtétre szorul – enélkül nem tudja folytatni táncos karrierjét. Gábor pedig hibát követ el: a rutinszerű átverésnek induló kapcsolatba érzelmileg is belebonyolódik, így gyermekorvostól kezdve homoszexuális építészen át producerig számos szerepet kényszerül eljátszani, hogy összegyűjtse a pénzt a lány műtétjére.
| Magyar szélhámosfilm, 103 perc, 2008. Rendezte: Goda Krisztina. Producer: Kálomista Gábor, Mesterházy Ernő. Szereplők: Nagy Ervin, Hámori Gabriella, Trill Zsolt, Kulka János, Csányi Sándor. Írta: Goda Krisztina, Divinyi Réka. Kép: Babos Tamás, Gulyás Buda. Zene: Madarász Gábor. Értékelés az 1–10-es skálán: 8 |
Mindez gyakorlatilag mindenféle különösebb csavar nélkül predestinálja a filmet arra, hogy átlagos romantikus történetként végződjön – ám a zárás rácáfol az ez irányú várakozásokra. Goda Krisztina és Divinyi Réka olyan forgatókönyvvel álltak elő, amely a zárásban minden addigi történést zárójelbe tesz, és amitől a Kaméleon több lesz tévedések romantikus vígjátékánál. Persze akad néhány túlírt jelenet és karakter, és néha olyan érzése támad a nézőnek, hogy a mélynek szánt történet az alkotók szándékai ellenére csak a felszínt karcolgatja, de mindettől még nem válik kategorikusan rossz filmmé.
A jól megírt történet, a színészi alakítások – Nagy Ervin és a Hannát alakító Hámori Gabriella tényleg jók, a homoszexuális orvost alakító Kulka János pedig néha még a főszereplőt is elhalványítja – és a már említett, profi képi világ valóban jó közönségfilmet eredményezett. Kár ugyanakkor, hogy ez a film sem tudja levetkőzni az eddigi produkciók rákfenéjét, az agresszív reklámot. Persze Hollywoodban is ismert a product placement, számos ismert világmárka hajlandó azért jelentős összeget fizetni, hogy a főszereplők az ő termékeit használják, lehetőleg oly módon, hogy a márkajelzést diszkréten, de mégis jól lehessen látni. De ez a magyar filmekben rendszerint úgy jelenik meg, hogy a filmet támogató cégek logója vagy termékei valósággal kiverik az ember szemét, márpedig ha ez a film jelentősebb drámai töltettel bíró epizódjaiban történik, az sokat levon a mű élvezeti értékéből. Sajnos ez alól a Kaméleon sem mentes – mindezzel együtt határozottan élvezhető magyar film.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.