Közelkép – Az Erő a Zsivány Egyessel van

Az 1977-ben indult űropera először két folytatást ért meg, majd a 90-es évek végétől kezdve George Lucas elkészítette az ugyancsak három részből álló, de inkább rajzfilmszerű előzménysorozatot, hogy aztán eladja a Star Wars-univerzumhoz kapcsolódó jogokat a Disney-nek. Amely az előzetes félelmekkel ellentétben nem butította le óvodás szintre az amúgy nem igazán fajsúlyos sztorit, sőt: a tavaly elkészült hetedik rész, Az ébredő Erő határozottan élvezhető történetet hozott – igaz, az alkotók biztonsági játékot játszottak, hiszen a cselekmény gyakorlatilag az 1977-es, „igazi” első rész történetét mondta fel modernebb feldolgozásban, de mégis kimondottan hűen a klasszikus történet alapkoncepciójához.

Most pedig elkészítettek egy olyan filmet, amely ugyan nem a klasszikus Star Wars-sztori folytatása – már amennyiben nem a megszokott szereplők, azaz Luke Skyalker, Han Solo, Leia és Csubakka láhatók benne –, mégis kiemelkedő darabja a történetfüzérnek.

A Zsivány Egyes – amely egy űrhajó, majd egy osztag nevét jelöli – közvetlenül az 1977-es Egy új remény előzményeit meséli el, azt, hogyan szerzik meg a lázadók a bolygók elpusztítására is képes hatalmas szuperfegyver, a Halálcsillag tervrajzait. A főszereplő a tavalyi filmhez hasonlóan itt is egy lány, a Felicity Jones által alakított Jyn Erso, akinek tudós édesapját, Galen Ersót elrabolja a Birodalom ambiciózus és gátlástalan fegyverkutatási igazgatója, Orson Krennic, hogy felhasználja a tudását a Halálcsillag megépítéséhez. Ő azonban megpróbál kapcsolatba lépni a lázadókkal, hogy elárulja, hol sebezhető a bolygó méretű szuperfegyver. A lázadók elfogják Jyn Ersót, és egyik tisztjük, Cassian Andor kapitány gondjaira bízva elküldik, hogy felkutassa édesapját.

A Zsivány Egyes igazán sötét hangulatúra sikeredett – egyesek szerint A Birodalom visszavágot idézi, de igazából még annál is komorabb és komolyabb. Persze az alkotóknak mindent be kellett dobniuk, hogy a cselekmény lekösse a nézőt, hiszen a végkifejlet ismert – a tervrajzok eljutnak a lázadókhoz, akik azokat felhasználva a klasszikus első rész végén megsemmisítik a Halálcsillagot.
Nos Gareth Edwards és csapata jól dolgozott: a kissé lassan beinduló sztori mintegy húsz perc után felpörög, és végig a legmagasabb fordulatszámon üzemel. Egyes kritikák szerint A piszkos tizenkettőt idézi a cselekmény, ami annyiban igaz, hogy a főszereplő összeverbuvál egy szedett-vetett, de annál elszántabb csapatot a tervrajzok megszerzésére, azonban maga a film inkább a vietnami háborút idézi, egyrészt a környezet – a végső csata egy trópusi éghajlatú bolygón dúl –, másrészt a lázadók egyenruhája és rohamsisakjai miatt, illetve mert egyes jelenetekben a lázadók harci űrhajóiról ugyanúgy támadják a birodalmi egységeket, ahogy a vietnami háború idején a Huey helikopterekről a fedélzeti lövészek.

A Zsivány Egyes ugyanis virtigli háborús film: a cselekmény nagy részében földön, levegőben és az űrben is aprítják egymás a lázadók és a birodalmi egységek, a sokadik hatványon láthatjuk az Egy új reményből és A jedi visszatérből ismert űrbéli dogfightokat.

A karakterek egy része nagyon jó, a főgonosz Orson Kren­nicet kitűnően kelti életre Ben Mendelsohn, és a je­di­kultúra megőrzését életcélként kitűző, szamurájokat idéző vak harcos, Chirrut Îmwe is emlékezetes marad. A főszereplő Felicity Jones karaktere nem igazán árnyalt, de ettől még szerethető, viszont itt is felbukkan egy jófej robot K2SO személyében, aki a klasszikus C3PO-val szemben egyáltalán nem hebrencs és félénk, hanem annál belevalóbb és cinikusabb, egyben néha a Galaxis útikalauz stopposoknak depressziós androidját, Marvint idézi.

Megjelenik emellett néhány, az eredeti filmből ismert karakter – Tarkin nagymoff és C3PO, valamint R2D2, na és persze az AT-AT páncélosok, azaz a birodalmi lépegetők, de a show-t Darth Vader viszi el, aki ezúttal is megmutatja, hogy az Erővel nem lehet packázni. Az egyetlen bosszantó elem, hogy a régi karakterek életre keltéséhez használt CGI-technika meglehetősen darabos.

Mindemellett a Zsivány Egyes igazi, sötét hangulatú háborús film, ami végig a székébe szögezi a nézőt – nem is igazán érthetőek azok a hírek, miszerint még nyáron újra kellett forgatni egy csomó jelenetet, mivel a stúdió túlságosan komornak találta őket. Merthogy a film ennél nehezen lehetne komorabb, és nehezen állhatna távolabb a klasszikus hollywoodi happy endben végződő sztoriktól. És éppen ettől jó.

Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet (Rogue One: A Star Wars Story) – amerikai sci-fi, 133 perc, 2016. Rendezte: Gareth Edwards. Szereplők: Felicity Jones, Mads Mikkelsen, Donnie Yen, Forest Whitaker, Alan Tudyk, Ben Mendelsohn, Diego Luna. Írta: John Knoll, Gary Whitta. Kép: Greig Fraser. Zene: Alexandre Desplat. 

Értékelés az 1–10-es skálán: 9