Fotó: Biró István
2011. március 14., 08:532011. március 14., 08:53
A csehovi világot nevével kétszeresen is megidéző, „álmodott” orosz költő tizennégy verssel kelt életre még a kilencvenes évek közepén – a ciklus egyik darabját KAF Vaszilij Bogdanovnak, Bogdán László alteregójának ajánlotta.
A magyar költők teremtette orosz költők közül még Baka István Pehotnijának és Király László Nyezvanovjának neve merült fel, mottókkal, ajánlásokkal az ő alakjukat is megidézi Kovács András Ferenc az új kötetben.
Az Asztrov-kötet létrejöttéről, kiadásáról a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatójával, Hajdú Áronnal egyeztetett Kovács András Ferenc, így született meg a tavaly még két versciklus, amelyet az első ciklussal együtt adtak közre ezúttal. A verseket az orosz irodalom, életérzés, művészet ihlette, és annak ellenére, hogy alteregó nevében íródtak, rendkívül személyesek – a kötet egészét apjának, Kovács Ferencnek ajánlotta a szerző. Személyes-játékos a Szülői ház a Kazanszkaján alcímű vers is a szatmári Kazinczy utcai házról, az első strófában találjuk azt a rímet, amely valószínű, minden magyar ajkú emberben felötlik, ha az orosz zeneszerző nevét hallja: „Játszott mamácska zongoráján / Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov! / Nem szól ma zárt szalon homályán. / Asztalfiókban korszakok.”
A versek számos képe a huszadik századi orosz történelmet vonultatja fel, hiszen az orvos-költő Asztrov – akinek részletes, prózában megírt életrajzát a kötet végén közli a szerző – az első világháború alatt frontkórházakban dolgozik, később a moszkvai művészvilágba lesz bejáratos, aztán jön a kényszermunka, kitelepítés, a leningrádi blokád, a szovjet hatalom kiteljesedése, majd ismét kitelepítés... Az életrajz egyfajta orosz sorsszinopszis, mint ahogyan a versek is azok: annak a művészetnek a lenyomatai, amelyről ma már talán kevesebbet tud a magyar olvasó, mint például a nyolcvanas években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok