Hirdetés

Kőrösi Csoma Sándor csodálatos legendáriuma – Molnár Vilmos csíkszeredai író új prózakötetéről

•  Fotó: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmossal az új kötetről, a Kőrösi Csoma Sándor szellemisége iránti érdeklődéséről, a csodának a fikciós írói világban és a mindennapokban betöltött szerepéről beszélgettünk.

Kiss Judit

2021. november 20., 17:112021. november 20., 17:11

– Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot legújabb prózakötete. Mint az ismertetőben szerepel, a nyelvtudós „életének, utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel”. Nemrég a Székely Könyvtár sorozatban az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását összegző könyve jelent meg. Ezek szerint nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége. Meg tudná fogalmazni, hogy miért?

– Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve. Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.

Hirdetés
Idézet
Manapság meg, amikor a fogyasztói társadalomban önmagunk kényeztetése valóságos irányelvvé lépett elő, amikor az ego magamutogatása lett érdem, a valós értékek helyett a hamis imázs építése a fontos, Csoma példája ragyogó tagadása mindennek.

Örülök, hogy említette a Székely Könyvtár sorozatban két évvel ezelőtt megjelent Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című tanulmánykötetet. Több ezer oldal idevágó anyagot olvastam el az előválogatásnál. Nagy segítségemre voltak ebben a Kovásznán Gazda József irányította Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által kiadott több száz oldalas évkönyvek – ismételten köszönet értük –, melyek mindegyike sok új értékes adatot, adalékot tartalmaz számos kiváló bel- és külföldi szerzőtől az újabb Csoma-kutatásokkal kapcsolatban. Ez volt a szerkesztőként összeállított „tudományos” Csoma-könyvem, ahogy nemrég valaki nevezte.

Idézet
A magyarországi Corvina kiadónál most megjelent, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei viszont egészen más műfaj, tisztán irodalom, végül is prózaíró volnék.

A könyv alcíme: Rendhagyó legendárium, egyfajta legendák lazán összefüggő sorában próbálom elmondani azt, amiről keveset vagy semmit sem tudunk. Csoma nagy keleti útjáról igen hézagosak az ismereteink, a nagy nyelvész önmagáról, az általa átéltekről nem beszélt, nem ezt tartotta fontosnak. Ezeket a hézagokat próbáltam kitölteni a fantázia (és némi humor) segítségével. Egyfajta mitizálásról van szó, a magát szerényen mindig háttérbe szorító Csoma személye erre igen alkalmas.

A most megjelent legendárium több darabját is felolvastam már 2018 februárjában Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban a Magyar Széppróza Napján, és abban az évben ezek az írások különböző lapokban is megjelentek, míg a tanulmánykötet ötlete csak a következő év elején jutott eszembe, s csak 2019 végére készültem el vele. Azért tartom fontosnak ezt megjegyezni, mert kérdeztek már rá, hogy használtam-e a most megjelent könyvemben az előző, általam szerkesztett Csoma-tanulmánykötet információit. Aki olvassa, láthatja, nincs kapcsolat a két könyv között. Csak egyszer próbáltam felhasználni valamit a tanulmánykötetből, akkor sem ment, elakadtam, végül ki kellett hagyjam.

•  Fotó: kötetborító Galéria

Fotó: kötetborító

– A csoda, a mese motívuma és gondolatköre, a valóságtól való elemelkedés erőteljesen uralja korábbi fikciós írásainak „tereit”, sőt, több novelláskötete címében is megjelenik: Az értelmetlen csoda, Csodák ideje, Az ördög megint Csíkban stb. A Kőrösi Csomáról szóló új kötet címéből sem hiányzik. Miként irányíthatja a csoda egy fikciós, író által teremtett világ alakulását? A csoda a Kőrösiről szóló történeteinek is egyfajta „rendezőelve”?

– A fikció, a mese nem holmi öncélú elrugaszkodás a valóságtól, hanem a lényeg megragadásának különleges módja. A mesék nem hazudnak. Sokszor tisztábban van jelen bennük az emberi létezés esszenciája, mint akárhány szőrszálhasogató – a valóságot gyakran mégis elferdítő, tendenciózusan beállító – realista műben.

Idézet
Csodán én nem feltétlenül természetfeletti jelenségeket értek – bár lehet az is. Ha kicsit ki tudunk bújni a napi rutin mókuskerekéből, ha le tudjuk vetkőzni előítéleteinket, önzésünket, ha egy újszülött szemével vagyunk képesek szétnézni a világban, számos csodát fogunk látni mindenhol.

A csodák ott vannak körülöttünk és bennünk, csak ki kell lépni a komfortzónánkból, csak le kell venni szemellenzőinket. A csoda nem irányít, nem rendezőelv, csak ott van mindenhol mindenben, ahogy a só teszi ízletesebbé az ennivalót, pedig nem is látszik az ételben. Magát csapja be, aki nem figyel erre, akinek minden étel sótlan.

A legendáriumot alkotó tizennyolc történetben igyekeztem követni Csoma Sándor keleti útvonalát, így például Egyiptomba is elkalauzolom az olvasót – keleti vándorlása első részében furcsa vargabetűt iktatva be, Csoma tényleg megfordult Egyiptomban. De az útvonalon kívül minden más a fantázia szüleménye. Néha eljátszom a gondolattal, ha Csoma Sándor feltámadna, és elolvasná ezt a könyvet, megtörténhet, hogy kijelentené: bár nem minden részlet egyezik a valósággal, de a lényeget tekintve pont ilyen problémákkal, dilemmákkal szembesült az útján, s a dolgokhoz való hozzáállása is egészen olyan, mint a könyvemben.

– Korábban megjelent novelláira összetéveszthetetlen mesélő hang jellemző. Sok történetében a székelység közelmúltjának történelme bűbájos, csavaros ötletekben bővelkedő képzeletvilággal fonódik össze. Jellemző-e, és miként ez az Öntől már megszokott humoros, kesernyés, néhol abszurd hangvétel az új kötetben található írásokra?

– Úgy gondolom, igen. Írásaimban nem törekszem kifejezetten humorra, de nem is kerülöm. Ha írásaim egyik-másik része mosolyra készteti az olvasót, hát Istenem, az életben is adódnak mulatságos részek, de senki nem állítja, hogy vígjáték volna az egész. Inkább a meghökkentő, abszurd helyzetek érdekelnek, ezekre mindig érdemes figyelni, ilyenkor gyakran lényeges dolgok mutatkoznak.

Idézet
Az emberek egy része nem nagyon tud mit kezdeni az abszurddal, nem tudja, hová tegye, így gyakran humornak veszik azt is. Amivel nincs is baj, jobb, ha nevetnek a megdöbbentő dolgokon, mint ha sírnának.

Mesélni jó, a mese az egyik legősibb műfaj, minden próza előképe. Akkor működik igazán, ha olyan, mint egy folyó, az olvasó pedig élvezi, hagyja vitetni magát a történet sodra által. Nemcsak az elmesélt történet számít. Legalább annyira fontos, hogyan mondják el, a mesélő hogyan viszonyul az általa kreált világhoz. A stílussal érdekes dolgokat lehet közvetíteni.

Visszatérve a most megjelent Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteihez, meg kell említenem, hogy külalakra is igen tetszetős könyv jött ki a nyomdából, a tartalomhoz találó metszettel a borítón, szép iniciálékkal kezdődő és visszafogott árnyékrajzokkal végződő fejezetekkel, ami a Corvina kiadó munkatársainak hozzáértését, igényességét dicséri, jó volt velük együttműködni. A szép könyv valóságos műtárgy lehet, így karácsony közeledtével ajándéknak is megfelelő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 02., kedd

Új vezetője van a Román Kulturális Intézetnek, maradt a magyar alelnök

A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.

Új vezetője van a Román Kulturális Intézetnek, maradt a magyar alelnök
Hirdetés
2026. május 27., szerda

Erdély több városában turnézik a premier előtt álló, magas színvonalú operaelőadás

Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.

Erdély több városában turnézik a premier előtt álló, magas színvonalú operaelőadás
2026. május 26., kedd

Jeles erdélyi magyar színházi szakember kapott életműdíjat a Román Színházi Szövetség gáláján

Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).

Jeles erdélyi magyar színházi szakember kapott életműdíjat a Román Színházi Szövetség gáláján
2026. május 25., hétfő

A kétszeres Arany Pálma-nyertes Cristian Mungiu elmondta, mi lenne a román állam feladata

Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.

A kétszeres Arany Pálma-nyertes Cristian Mungiu elmondta, mi lenne a román állam feladata
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Román siker Cannes-ban, Mungiu másodszor is elvitte az Aranypálmát

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Román siker Cannes-ban, Mungiu másodszor is elvitte az Aranypálmát
2026. május 22., péntek

Először találkozik erdélyi olvasóival a Nobel-díjas Krasznahorkai László

Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.

Először találkozik erdélyi olvasóival a Nobel-díjas Krasznahorkai László
2026. május 19., kedd

Oscar-díjas rendezők és provokatív új filmek a TIFF Magyar Napján

Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.

Oscar-díjas rendezők és provokatív új filmek a TIFF Magyar Napján
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Áldozatok, elnyomók, hét férfi, három nő: premierre készül a Tompa Miklós Társulat

A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.

Áldozatok, elnyomók, hét férfi, három nő: premierre készül a Tompa Miklós Társulat
2026. május 19., kedd

Francia történet magyar „kéznyomokkal”, csipetnyi erdélyi színészi játékkal: Cannes-ban mutatták be Nemes Jeles új filmjét

Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.

Francia történet magyar „kéznyomokkal”, csipetnyi erdélyi színészi játékkal: Cannes-ban mutatták be Nemes Jeles új filmjét
2026. május 19., kedd

Magyar festőnőről mintázott szobrával döntött rekordot a román művész a New York-i Christie’s aukcióján

Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.

Magyar festőnőről mintázott szobrával döntött rekordot a román művész a New York-i Christie’s aukcióján
Hirdetés
Hirdetés