Fotó: Wikipédia
Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmossal az új kötetről, a Kőrösi Csoma Sándor szellemisége iránti érdeklődéséről, a csodának a fikciós írói világban és a mindennapokban betöltött szerepéről beszélgettünk.
2021. november 20., 17:112021. november 20., 17:11
– Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot legújabb prózakötete. Mint az ismertetőben szerepel, a nyelvtudós „életének, utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel”. Nemrég a Székely Könyvtár sorozatban az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását összegző könyve jelent meg. Ezek szerint nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége. Meg tudná fogalmazni, hogy miért?
– Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve. Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.
Örülök, hogy említette a Székely Könyvtár sorozatban két évvel ezelőtt megjelent Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című tanulmánykötetet. Több ezer oldal idevágó anyagot olvastam el az előválogatásnál. Nagy segítségemre voltak ebben a Kovásznán Gazda József irányította Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által kiadott több száz oldalas évkönyvek – ismételten köszönet értük –, melyek mindegyike sok új értékes adatot, adalékot tartalmaz számos kiváló bel- és külföldi szerzőtől az újabb Csoma-kutatásokkal kapcsolatban. Ez volt a szerkesztőként összeállított „tudományos” Csoma-könyvem, ahogy nemrég valaki nevezte.
A könyv alcíme: Rendhagyó legendárium, egyfajta legendák lazán összefüggő sorában próbálom elmondani azt, amiről keveset vagy semmit sem tudunk. Csoma nagy keleti útjáról igen hézagosak az ismereteink, a nagy nyelvész önmagáról, az általa átéltekről nem beszélt, nem ezt tartotta fontosnak. Ezeket a hézagokat próbáltam kitölteni a fantázia (és némi humor) segítségével. Egyfajta mitizálásról van szó, a magát szerényen mindig háttérbe szorító Csoma személye erre igen alkalmas.
A most megjelent legendárium több darabját is felolvastam már 2018 februárjában Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban a Magyar Széppróza Napján, és abban az évben ezek az írások különböző lapokban is megjelentek, míg a tanulmánykötet ötlete csak a következő év elején jutott eszembe, s csak 2019 végére készültem el vele. Azért tartom fontosnak ezt megjegyezni, mert kérdeztek már rá, hogy használtam-e a most megjelent könyvemben az előző, általam szerkesztett Csoma-tanulmánykötet információit. Aki olvassa, láthatja, nincs kapcsolat a két könyv között. Csak egyszer próbáltam felhasználni valamit a tanulmánykötetből, akkor sem ment, elakadtam, végül ki kellett hagyjam.
Fotó: kötetborító
– A csoda, a mese motívuma és gondolatköre, a valóságtól való elemelkedés erőteljesen uralja korábbi fikciós írásainak „tereit”, sőt, több novelláskötete címében is megjelenik: Az értelmetlen csoda, Csodák ideje, Az ördög megint Csíkban stb. A Kőrösi Csomáról szóló új kötet címéből sem hiányzik. Miként irányíthatja a csoda egy fikciós, író által teremtett világ alakulását? A csoda a Kőrösiről szóló történeteinek is egyfajta „rendezőelve”?
– A fikció, a mese nem holmi öncélú elrugaszkodás a valóságtól, hanem a lényeg megragadásának különleges módja. A mesék nem hazudnak. Sokszor tisztábban van jelen bennük az emberi létezés esszenciája, mint akárhány szőrszálhasogató – a valóságot gyakran mégis elferdítő, tendenciózusan beállító – realista műben.
A csodák ott vannak körülöttünk és bennünk, csak ki kell lépni a komfortzónánkból, csak le kell venni szemellenzőinket. A csoda nem irányít, nem rendezőelv, csak ott van mindenhol mindenben, ahogy a só teszi ízletesebbé az ennivalót, pedig nem is látszik az ételben. Magát csapja be, aki nem figyel erre, akinek minden étel sótlan.
A legendáriumot alkotó tizennyolc történetben igyekeztem követni Csoma Sándor keleti útvonalát, így például Egyiptomba is elkalauzolom az olvasót – keleti vándorlása első részében furcsa vargabetűt iktatva be, Csoma tényleg megfordult Egyiptomban. De az útvonalon kívül minden más a fantázia szüleménye. Néha eljátszom a gondolattal, ha Csoma Sándor feltámadna, és elolvasná ezt a könyvet, megtörténhet, hogy kijelentené: bár nem minden részlet egyezik a valósággal, de a lényeget tekintve pont ilyen problémákkal, dilemmákkal szembesült az útján, s a dolgokhoz való hozzáállása is egészen olyan, mint a könyvemben.
– Korábban megjelent novelláira összetéveszthetetlen mesélő hang jellemző. Sok történetében a székelység közelmúltjának történelme bűbájos, csavaros ötletekben bővelkedő képzeletvilággal fonódik össze. Jellemző-e, és miként ez az Öntől már megszokott humoros, kesernyés, néhol abszurd hangvétel az új kötetben található írásokra?
– Úgy gondolom, igen. Írásaimban nem törekszem kifejezetten humorra, de nem is kerülöm. Ha írásaim egyik-másik része mosolyra készteti az olvasót, hát Istenem, az életben is adódnak mulatságos részek, de senki nem állítja, hogy vígjáték volna az egész. Inkább a meghökkentő, abszurd helyzetek érdekelnek, ezekre mindig érdemes figyelni, ilyenkor gyakran lényeges dolgok mutatkoznak.
Mesélni jó, a mese az egyik legősibb műfaj, minden próza előképe. Akkor működik igazán, ha olyan, mint egy folyó, az olvasó pedig élvezi, hagyja vitetni magát a történet sodra által. Nemcsak az elmesélt történet számít. Legalább annyira fontos, hogyan mondják el, a mesélő hogyan viszonyul az általa kreált világhoz. A stílussal érdekes dolgokat lehet közvetíteni.
Visszatérve a most megjelent Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteihez, meg kell említenem, hogy külalakra is igen tetszetős könyv jött ki a nyomdából, a tartalomhoz találó metszettel a borítón, szép iniciálékkal kezdődő és visszafogott árnyékrajzokkal végződő fejezetekkel, ami a Corvina kiadó munkatársainak hozzáértését, igényességét dicséri, jó volt velük együttműködni. A szép könyv valóságos műtárgy lehet, így karácsony közeledtével ajándéknak is megfelelő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!