
Fotó: Boda L. Gergely
A világhírű tudóspáros, apa és fia, Bolyai Farkas és János élete, munkássága méltán foglalkoztatja ma is a matematika kutatóit. Ezek egyike a marosvásárhelyi Bandi Árpád, aki a Bolyai-felmenők kutatásával foglalkozik, és kopjafákat szeretne állíttatni a világhírű tudósok felmenőinek.
2015. február 03., 19:262015. február 03., 19:26
A kilencedik évtizedét taposó nyugalmazott matematikatanár fiatalokat megszégyenítő buzgalommal és kitartással járja Erdélyt, tart előadásokat az anyaországban – legutóbb a veszprémi Pannon Egyetem meghívottja volt – a Bolyaiakról, a híres matematikusok anyai felmenőiről.
„A Bolyaiak élete már több évtizede foglalkoztatott, de csak néhány éve kezdtem kutatni. Az adta az ötletet, hogy Bolyai Farkas anyai nagyanyjának származási helyét illetően az eddigi irodalom téves adatot jelölt meg” – mutatott rá Bandi Árpád.
Kifejtette, Rónay Elemér forrásként használta Bolyai Gergely és Bakk Endre szentkatolnai kanonok kéziratait. Ezekben f-kápolnai (Felsőkápolna, Mikefalva) Kakutsi Klára esetében az f-et németes s-nek olvasta és így írásában szentkápolnai jelent meg – pedig ez a település nem is létezik. A kiigazítást most már széles körben elismerik, de még csak az ő írásaiban szerepel, amelyeket a Miskolci Egyetem angolra fordítva közölt a nagyvilággal.
Bandi Árpádnak sikerült a Bolyaiak női felmenőit is leírnia, és pár éve már azon törte a fejét, hogy hová is lehetne a felmenőknek emlékfákat állítani. Több elképzelése volt, végül egy legmegfelelőbbnek vélt, tiszteletet sugárzó hely mellett döntött – amelynek hollétét májusban fogja közölni. És hogy kikről van szó? Lesz kopjafája többek között a Maros megyei Magyarherepén Bolyai Farkas anyai nagyapjának, Pávai V. Miklósnak, akit 1797. március 21-én hantoltak el.
A női vonalat illetően Pávai Vajna Krisztina 260 évvel ezelőtt, 1755-ben született, az ő szülei (az ugyancsak Maros megyei) Domáldon éltek. Kutatások során kiderült, hogy már tizenhárom éves korában levelet kapott Bolyai Gáspártól, akinek később a felesége lett. Húszéves korában, 1775. február 9-én született fia, Bolyai Farkas. De emlékplakettes kopjafát kap a melegföldvári Földvári Erzsébet, az üknagyanya, az apanagyfalusi Apafi Erzsébet, a szépanya is.
„Ezek a nagyasszonyok méltatlanul ismeretlen helyeken porladnak, ezért gondoltam, hogy itt, a Bolyaiak városában egy-egy emlékfát állítsunk tiszteletükre” – mondta el a nyugalmazott tanár.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!