Fotó: Boda L. Gergely
A világhírű tudóspáros, apa és fia, Bolyai Farkas és János élete, munkássága méltán foglalkoztatja ma is a matematika kutatóit. Ezek egyike a marosvásárhelyi Bandi Árpád, aki a Bolyai-felmenők kutatásával foglalkozik, és kopjafákat szeretne állíttatni a világhírű tudósok felmenőinek.
2015. február 03., 19:262015. február 03., 19:26
A kilencedik évtizedét taposó nyugalmazott matematikatanár fiatalokat megszégyenítő buzgalommal és kitartással járja Erdélyt, tart előadásokat az anyaországban – legutóbb a veszprémi Pannon Egyetem meghívottja volt – a Bolyaiakról, a híres matematikusok anyai felmenőiről.
„A Bolyaiak élete már több évtizede foglalkoztatott, de csak néhány éve kezdtem kutatni. Az adta az ötletet, hogy Bolyai Farkas anyai nagyanyjának származási helyét illetően az eddigi irodalom téves adatot jelölt meg” – mutatott rá Bandi Árpád.
Kifejtette, Rónay Elemér forrásként használta Bolyai Gergely és Bakk Endre szentkatolnai kanonok kéziratait. Ezekben f-kápolnai (Felsőkápolna, Mikefalva) Kakutsi Klára esetében az f-et németes s-nek olvasta és így írásában szentkápolnai jelent meg – pedig ez a település nem is létezik. A kiigazítást most már széles körben elismerik, de még csak az ő írásaiban szerepel, amelyeket a Miskolci Egyetem angolra fordítva közölt a nagyvilággal.
Bandi Árpádnak sikerült a Bolyaiak női felmenőit is leírnia, és pár éve már azon törte a fejét, hogy hová is lehetne a felmenőknek emlékfákat állítani. Több elképzelése volt, végül egy legmegfelelőbbnek vélt, tiszteletet sugárzó hely mellett döntött – amelynek hollétét májusban fogja közölni. És hogy kikről van szó? Lesz kopjafája többek között a Maros megyei Magyarherepén Bolyai Farkas anyai nagyapjának, Pávai V. Miklósnak, akit 1797. március 21-én hantoltak el.
A női vonalat illetően Pávai Vajna Krisztina 260 évvel ezelőtt, 1755-ben született, az ő szülei (az ugyancsak Maros megyei) Domáldon éltek. Kutatások során kiderült, hogy már tizenhárom éves korában levelet kapott Bolyai Gáspártól, akinek később a felesége lett. Húszéves korában, 1775. február 9-én született fia, Bolyai Farkas. De emlékplakettes kopjafát kap a melegföldvári Földvári Erzsébet, az üknagyanya, az apanagyfalusi Apafi Erzsébet, a szépanya is.
„Ezek a nagyasszonyok méltatlanul ismeretlen helyeken porladnak, ezért gondoltam, hogy itt, a Bolyaiak városában egy-egy emlékfát állítsunk tiszteletükre” – mondta el a nyugalmazott tanár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!