Kolozsváron is levetítik az ‘56-osok „hóhérjáról” készült alkotást

A bemutatóra azonban nem a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül sor, ahogy azt eredetileg tervezték, mivel a nyugalmazott politikus lánya apja személyiségi jogaira hivatkozva perrel fenyegette meg a mozit, ha levetíti a filmet, így az alkotás „illegális bemutatójának” helyszíne a budapesti Menta Terasz lesz. Miközben egyes magyarországi sajtóorgánumok szerint egy kolozsvári mozi vállalta a film bemutatását, lapunk megtudta: a premierre a Bulgakov kávéházban kerül sor. Jakabffy Samu, a kolozsvári Győzelem (Victoria) mozi tulajdonosa szerint amíg nem születik jogerős döntés a filmmel kapcsolatban, egyetlen filmszínház sem fogja vállalni annak bemutatását. Novák Tamástól, az egyik alkotótól megtudtuk, hogy a kolozsvári bemutatóra a Bulgakov kávéházban kerül sor június 27-én.

Márokpapitól ’56-ig

Mivel Biszku Béla a rendszerváltás óta egyetlen interjút sem adott, visszavonulva él rózsadombi villájában, a szerzőpáros cselhez folyamodott, hogy elkészülhessen a film: elhitették Biszkuval, hogy szülőfalujából, Márokpapiból érkeztek, és a környékről szeretnék kérdezni. Biszku – aki a forradalom megtorlása során 20 ezer ember bebörtönzéséről, és 300 felkelő és politikus kivégzéséről, vagy ahogy ő fogalmaz, „fizikai megsemmisítéséről” határozott – így vállalta, hogy kamerák elé áll, az alkotók négyszer találkoztak és beszélgettek vele, és csak a végén leplezték le eredeti céljukat. Novák Tamás lapunknak elmondta, hogy a forgatások előtt Biszku írásba adta, hogy a vele készült felvételeket a szerzők belátásuk

szerint felhasználhatják. Amikor bevallották, hogy nem Biszku szülőfaluja, hanem belügyminiszterként töltött évei érdekelték őket elsősorban, az egykori politikus meglepődött, de még ekkor sem tiltakozott a film elkészülte ellen, nem sokkal később azonban telefonon „elküldte őket a fenébe”, és megtiltotta a film bemutatását. Az alkotók ennek ellenére elkészítették a filmet, amelyben Biszku mellett nyilatkozik még Horváth Attila, Kahler Frigyes, M. Kiss Sándor, Szerencsés Károly, Tischler János történészek, Mórotz Kenéz pszichológus, valamint 1956-os elítéltek és hozzátartozóik, így Balás-Piri László, Blaski József, Fekete Pál, Fónay Jenő, Mansfeld László és Wittner Mária is.

Biszku: törvényesen jártunk el

„Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja Biszku az egykori eseményeket lassan 60 évvel ’56, és 20 évvel a rendszerváltás után. Azért esett rá a választásunk, mert belügyminiszterként neki kiemelkedő szerepe volt a forradalom megtorlásában” – mondta Novák Tamás. Hozzátette, nem az volt a céljuk, hogy a filmmel felhívják a figyelmet Biszkura, és elérjék, hogy megbüntessék az egykori belügyminisztert, pusztán arra voltak kíváncsiak, hogyan látja múltbéli tetteit, és szerették volna elérni, hogy a kamerába nézve bocsánatot kérjen a forradalom áldozataitól és hozzátartozóiktól, ez azonban nem történt meg. „Biszku máig meg van győződve arról, hogy ami ’56 után történt, az jó volt, hiszen rendet kellett teremteni, és el kellett tüntetni a zavaró elemeket. A filmben kifejti, hogy a megtorlás után az ország felvirágzott, több millió lakás épült. Elmondta: erőszakkal szemben csak erőszakkal lehetett fellépni. Szerinte ami történt, az törvényes volt, igazságszolgáltatás volt, és nem megtorlás. Állítása szerint neki személyesen nem volt köze ehhez, de a megmaradt dokumentumok nem ezt bizonyítják” – mondta Novák. A filmben Biszku egyébként történeteket mesél Kádárról Alexander Dubčekről, Ceauşescu magyarországi látogatásáról, amikor a díszfogadáson a román diktátor nem volt hajlandó enni, mert meg volt győződve róla, hogy a magyarok megmérgezik. Biszku azt is elmondta, hogy durvának tartja azt, ahogyan a román pártvezért kivégezték, szerinte jobb lett volna felakasztani. „Szerinte Dubček és Hruscsov jó fej volt, őket szerette, Brezsnyevet például gazembernek tartotta, nagyon sok mindent elmondott a beszélgetések során, ami azért is meglepő, mert eddig nem volt hajlandó interjút adni” – tette hozzá Novák. Az alkotók szerint nem lehet személyiségi jogokra hivatkozva megtiltani a film vetítését, hiszen történelmi tényfeltárást végeztek, és mivel Biszku politikai szereplő volt, Magyarországnak joga van megismerni az igazságot.
A Bulgakov kávéházzal egyébként Szálinger Balázs költő közvetítésével egyeztek meg a film bemutatásáról, akinek egy verse elhangzik a dokumentumfilmben.