Kolozsvári filmtörténet Magyarországon

A magyar és az egyetemes filmtörténet szempontjából egyaránt fontos műhely volt az 1913–1920 között Kolozsváron működő, Janovics Jenő alapította filmstúdió. Az alkotómunka magas színvonalát számos film és név igazolja – mondta Muszatics Péter, a CineFest kommunikációs igazgatója. Mint kifejtette, Kolozsvárott kezdte rendezői pályafutását Korda Sándor, aki később Sir Alexander Korda néven Angliában vált legendás rendezővé, és karrierje első éveiben az erdélyi városban dolgozott Kertész Mihály is, aki két évtizeddel később Michael Curtizként, az Oscar-díjas Casablanca rendezőjeként tett szert világhírnévre. Kolozsvárott dolgoztak a Dunky testvérek is, akik filmfotókat készítettek, megörökítették a kort és a filmek készítését.

A képeikből összeállított mostani tárlat anyaga ősbemutató, hiszen még soha, sehol nem volt látható ilyen formában. Muszatics Péter kiemelte: a tárlat a majd száz évvel ezelőtti korszak hangulatába, a filmek keletkezéstörténetébe enged egyedülálló bepillantást.

Barázda Eszter, a Miskolci Galéria sajtóreferense elmondta, hogy a pénteken nyíló tárlatot november 27-éig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás – amelyet Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója nyit meg – a CineFesthez kapcsolódó, a Magyar Nemzeti Filmarchívummal közösen rendezett tárlat, a Fotóhónap eseménye.

A Dunky fivérek (Dunky Kálmán 1858–1935, Dunky Ferenc 1860–1941 között élt) egyszerre három helyen tartottak fenn műtermet, és népszerű fényképészek voltak. A kolozsvári filmgyártás korszakában ők voltak a „kihívott” fotográfusok, a mai állófényképészek, standfotósok elődei. Már ekkor is készültek „werkfotók”, vagyis megörökítették a jelenetet instruáló rendezőt, és olykor a forgatás eszközeit, a kulisszákat, a díszletet is.

„A Miskolci Galéria és a Magyar Nemzeti Filmarchívum összefogásával, együttműködésével egy olyan egyedülálló fotótörténeti anyagnak adhatunk publicitást, amely eddig lappangott. A kiállítás száz darab eredeti, a Dunky fivérek szárazpecsétjével ellátott brómezüst zselatin fotográfiából, illetve az eredeti üvegnegatívok múzeumi nagyításából áll” – fejtette ki Barázda Eszter. A kiállításon bemutatott fotókból a Miskolci Galéria hatvanoldalas könyvet is megjelentet. A kiállításmegnyitó után egyébként a Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint szerkesztésében megjelent A kolozsvári némafilmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig című könyvet is bemutatják.