2012. november 28., 09:022012. november 28., 09:02
„Kapásból írok verseket, sok a szemét benne, így utólag alaposan ki kell válogatni” – vallott alkotói szokásairól Zudor János nagyváradi költő (képünkön) hétfő esti kolozsvári estjén a Bulgakov kávézóban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Bretter György Irodalmi Kör által szervezett találkozón a költőt László Noémi és Selyem Zsuzsa kérdezték, az érdeklődők pedig zsúfolásig megtöltötték a kávéház emeleti termét.
Zudor köntörfalazás nélkül, már-már gyermeki őszinteséggel vallott kalandos vagy inkább tragikus élethelyzetekről, ugyanúgy, ahogy verseiben is teszi, amelyekben a „sírástól a nevetés felé halad”, vagy ahogy László Noémi, az E-MIL elnöke megfogalmazta, „nyelvet ölt” a világra. Az est is eleve oldott hangulatban kezdődött, hiszen a szintén nagyváradi Báder Olivér dzsesszzenész gitárjátékára Zudor rekettes hangján el is énekelte néhány költeményét.
Selyem Zsuzsa felelevenítette, hogy Rencsik Imre, a váradi költőt felkaroló és befogadó Posticum kulturális és ifjúsági központ vezetője kérte meg az idén megjelent A rusnya valcer című kötet szerkesztésére, és az első olvasás után döbbent rá, hogy „milyen kevés az ember esze, amikor verset olvas.” Azt is elmondta viszont, hogy ha valaki megpróbálja megérteni Zudor költészetét, akkor kinyílik előtte a világ, „olyasmit vesz észre, amit addig elrejtett az esze”, bár ettől még nem volt könnyű megírnia a kötet előszavát.
Zudor János elnézést kért, amiért nem volt könnyű megírni azt a bizonyos előszót, majd bevallotta, hogy a versek nagy része a diófási (Nucet) zárt elmegyógyintézetben születtek, ahol a költő másfél évet töltött. „Megvertek… egyszer nagyon. Különösen egy Ovidiu nevű felcser volt veszélyes. Egyszer lementem az udvarra, pedig ezt nem volt szabad, akkor Ovidiu nagyon összevert. De ha ő nem volt ott, mehettem, amerre akartam” – mesélte Zudor egyszerre megdöbbentve és nevetésre ingerelve hallgatóságát. A diófási intézetből végül a Posticum jóvoltából került ki, akik szállást adtak a költőnek, és – ahogy Zudor fogalmazott – „vállalták a felelősséget, hogy nem lesz többé dilis”.
A kolozsvári egyetem francia–magyar szakán diplomázott Zudor János annak idején József Attila Eszmélet című költeményéről írta a szakdolgozatát, és amint maga is bevallotta, költészetében is rokonságot érez József Attilával, aki szintén „elidegenedett” volt. Az est során számos verset hallgathattak meg az érdeklődők, nemcsak az új kötetből, hanem a 2010-ben Szálinger Balázs szerkesztésében megjelent, és tíz év anyagát összefogó Jónás és a mérték című könyvből is. „Zudort olvasva megtapasztalhatjuk milyen az, amikor nem az ész működteti a verset, hanem az a valami, amitől igazi költővé válik a költő” – zárta az estet László Noémi.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.