
Tudományos konferenciával egybekötött nemzetközi régizene-találkozón vett részt október 9–16. között Tel Avivban a kolozsvári Flauto Dolce régizene-együttes.
2014. október 23., 20:092014. október 23., 20:09
„Ritkán adatik meg egy kelet-európai, régi zenét játszó zenekarnak, hogy ilyen – a nyugat-európai kultúrában is számon tartott – találkozón részt vegyen, ezt tekinthetjük egyfajta áttörésnek is” – fogalmazott a Krónikának Majó Zoltán, a kincses városi régizene-együttes művészeti vezetője egyhetes izraeli „kalandjukkal” kapcsolatban. Az izraeli zenekonzervatórium idén ötödik alkalommal szervezte meg az egyhetes rendezvénysorozatot, amelyen a Flauto Dolce díszmeghívottként vett részt.
A program a mesterkurzusok mellett műhelymunkákból és esti koncertekből állt. „Együttesünk háromszor lépett fel a rendezvénysorozat egy hete alatt, a nyitó gálakoncerten, a furulyások koncertjén, de volt egy önálló estünk is, ahol a hazai régi zenét szólaltattuk meg. Ennek óriási sikere volt” – mesélte Majó Zoltán.
Mint részletezte, műhelymunkákat, képzéseket is tartottak, ahol az erdélyi régi zenét oktatták a résztvevőknek. Az izraeli felsőoktatási intézmény által szervezett rendezvénysorozat mellett a Flauto Dolce a Haifa város mellett található Yehiam-erődben megrendezett reneszánsz fesztiválon is fellépett.
Műsorukban a Kájoni-kódexben és más régi kéziratokban fennmaradt régi zenei darabokat adtak elő. A rendezvény keretében megszervezett tudományos konferencián is részt vett a zenekar két tagja, Erich Türk az erdélyi portatív orgonákról értekezett, míg Szabó Mária 17–19. századi erdélyi zenei kéziratokat mutatott be. „Büszkék vagyunk a saját régi zenénkre, amelynek nagy sikere van, bárhol is játsszuk. A lappangó kéziratokban rengeteg értékes zenemű található. Arra biztatom a fiatal kutatókat, muzikológusokat, hogy bátran kutassanak a könyvtárakban, irattárakban porosodó kéziratok között” – mutatott rá Majó Zoltán.
Hozzáfűzte: a rendezvényen olyan világszinten elismert régi zenészek tartottak mesterkurzusokat, mint Jill Feldman barokk énekesnő, Rinaldo Alessandrini csembalóművész és karmester, Keese Boeke holland furulyaművész és oktató, Enrico Gatti, a világ egyik legismertebb barokk hegedűse, illetve Paolo Grazzi, a szintén világszerte ismert barokk oboás.
Majó Zoltán kifejtette: a nyugati kultúrában – amelyhez Izrael is tartozik – a kulturális ismeretek határa valahol Bécsnél, de legfeljebb Budapesten van, kevésbé ismerik, hogy mi van kulturális téren a magyar fővárostól keletre. „Fő feladatunknak tartjuk, hogy a hazai régi zenét megismertessük nemcsak a hazai, hanem a nagyvilág közönségével is” – magyarázta a zenekar művészeti vezetője. Majó Zoltán ugyanakkor izraeli élményeiről is beszámolt.
„Tel Aviv egy teljesen európai városnak tűnt, míg az ország fővárosa, Jeruzsálem egy teljesen más világ, furcsa dolgokat tapasztal ott az ember. Ami feltűnt, hogy mindenhol háromnyelvű helységnévtáblák voltak, héber, arab és angol nyelven” – magyarázta. Hozzáfűzte, a helyi iskolákba is eljutott, ahol azt tapasztalta, hogy az izraeli és arab diákok először egymás nyelvét tanulják meg idegen nyelvként, csak utána az angolt.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!