
Fotó: A szerző felvétele
2009. december 21., 09:562009. december 21., 09:56
Iskolásoknak írt ki pályázatot a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a Magyar Nyelv Éve alkalmából.
A társaság vezetősége két témakörben várta a pályamunkákat a fiataloktól: egyrészt 5–10 oldal terjedelmű értekezéseket kértek arról, hogy Apáczai Csere János, Bod Péter, illetve Aranka György miként látták Erdély szerepét a magyar nyelv és művelődés történetében, másrészt a magyar nyelvhez írt szonetteket vártak az iskolásoktól. A versenyben bármely Maros megyei tanintézet diákjai részt vehettek, a felső korhatár 19 év volt.
A költeményeket Kovács András Ferenc, Jánosházy György, illetve Nagy Attila bírálta el. Az értekezések ítészei Bányai Réka könyvtáros, illetve Haller Béla és Murvai Éva tanárok voltak. A felhívásra 13 szonett, illetve 7 esszé érkezett. A KZST elnöke, Csíky Boldizsár elmondta: a költők körében vita volt arról, hogy kinek adják az első díjat, így azt megosztva Szucher Ágnes Bernadett (Bolyai Farkas Gimnázium, XI. osztály) és Szekeres Ugron Villő (Művészeti Gimnázium, Marosvásárhely, XI. osztály) kapta.
Második és harmadik díjat ebben a kategóriában nem osztottak ki. A prózai értekezések kapcsán Haller Béla tanár hangsúlyozta, hogy kevés volt az egyéni meglátásokat tartalmazó írás. A zsűri a helyesírást is értékelte, ilyen téren is voltak hiányosságok, de kimagasló munkák is akadtak.
Ebben a kategóriában harmadik díjat nyert Lukács Réka (Bolyai Gimnázium, X. osztály), második díjas lett Dali Botond (Bolyai, XI. osztály), az első díjat pedig Saszet Kata (Bolyai, X. osztály) vihette haza. A KZST titkára, Fülöp Géza szerint a verseny szervezői figyeltek arra, hogy a zsűri tagjai a jeligéket ismerhessék. Mivel csak a díjkiosztó ünnepségen derült csak ki, hogy melyik jelige kit takar, a díjazottak egy része nem jelent meg az ünnepségen, hiszen előre nem értesíthették őket.
A Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány jóvoltából a nyertesek Marosvásárhelyhez kapcsolódó könyveket és pénzjutalmat kaptak.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.