2013. április 08., 07:182013. április 08., 07:18
Zágoni Bálint, a könyvsorozat írója és szerkesztője szerint bár a Kincses Képeskönyvek elsősorban a 8-12 éves korosztályt igyekeznek megszólítani, a színes rajzok a 2-3 évesek figyelmét is leköthetik – és természetesen a felnőttek számára sem tilos az egyszerű nyelvezettel megírt, ám történelmileg hiteles szövegek böngészése.
Jánosi Andrea illusztrátor úgy fogalmazott: minthogy a könyv maga nem enciklopédia, ő sem térképeket festett, hanem felismerhető tereket és épületeket, mindvégig a hitelességre törekedve – ebben a helybéli szakemberek segítettek neki. Emődi Tamás építész, Emődi András, Fleisz János és Nagy Mihály Zoltán történészek saját fő kutatási területüknek megfelelően egyengették a számos kedves és hangulatos képet megálmodó képzőművész útját, aki az útmutatásokhoz híven jelenítette meg a palotákat, templomokat és utcákat, majd a tereket saját fantáziájára hagyatkozva népesítette be az ábrázolt korszak ruháit viselő és mesterségeit űző figurákkal. Várad mesevárosként megjelenő terein hosszan elbarangolhatnak a könyvet forgató gyerekek, felnőttek.
A szakemberek szerint az egyik legnagyobb kihívást a 16. századot megelőző időszak képi megjelenítése jelentette, erről a korról ugyanis nem maradtak fenn rajzok, csak a leírásokból, illetve a későbbi metszetekből lehetett következtetni a város akkori arcára. Mivel a legtöbb információ a várról maradt meg, a korai időkből ez szerepel legtöbb helyen a könyvben – többet, mint az előző kötetekben tárgyalt városok várai. Emődi Tamás és Fleisz János is azt hangsúlyozta, ez a könyv pontosan ezért lehet hiánypótló, az ezt forgató diákoknak ugyanis már lesz elképzelésük arról, hogyan nézett ki Várad első, ma már nem álló székesegyháza. Várad előtt a sorozat Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt és Visegrádot mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok