2013. április 08., 07:182013. április 08., 07:18
Zágoni Bálint, a könyvsorozat írója és szerkesztője szerint bár a Kincses Képeskönyvek elsősorban a 8-12 éves korosztályt igyekeznek megszólítani, a színes rajzok a 2-3 évesek figyelmét is leköthetik – és természetesen a felnőttek számára sem tilos az egyszerű nyelvezettel megírt, ám történelmileg hiteles szövegek böngészése.
Jánosi Andrea illusztrátor úgy fogalmazott: minthogy a könyv maga nem enciklopédia, ő sem térképeket festett, hanem felismerhető tereket és épületeket, mindvégig a hitelességre törekedve – ebben a helybéli szakemberek segítettek neki. Emődi Tamás építész, Emődi András, Fleisz János és Nagy Mihály Zoltán történészek saját fő kutatási területüknek megfelelően egyengették a számos kedves és hangulatos képet megálmodó képzőművész útját, aki az útmutatásokhoz híven jelenítette meg a palotákat, templomokat és utcákat, majd a tereket saját fantáziájára hagyatkozva népesítette be az ábrázolt korszak ruháit viselő és mesterségeit űző figurákkal. Várad mesevárosként megjelenő terein hosszan elbarangolhatnak a könyvet forgató gyerekek, felnőttek.
A szakemberek szerint az egyik legnagyobb kihívást a 16. századot megelőző időszak képi megjelenítése jelentette, erről a korról ugyanis nem maradtak fenn rajzok, csak a leírásokból, illetve a későbbi metszetekből lehetett következtetni a város akkori arcára. Mivel a legtöbb információ a várról maradt meg, a korai időkből ez szerepel legtöbb helyen a könyvben – többet, mint az előző kötetekben tárgyalt városok várai. Emődi Tamás és Fleisz János is azt hangsúlyozta, ez a könyv pontosan ezért lehet hiánypótló, az ezt forgató diákoknak ugyanis már lesz elképzelésük arról, hogyan nézett ki Várad első, ma már nem álló székesegyháza. Várad előtt a sorozat Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt és Visegrádot mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok