2010. március 17., 09:282010. március 17., 09:28
A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át.
A korabeli irodalomtörténészek nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült. Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett akkortájt a témáról, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot.
„2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot” – nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, hogy a kiadó igyekezett nagyon gondosan eljárni, szigorú vizsgálatnak alávetve a színművet. „Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte” – magyarázta.
Ismertetése szerint Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot társszerzőként William Shakespeare (1564–1616) és John Fletcher (1579–1625) írta.
„Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni” – hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt együtt, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot az Arden Kiadó gondozásában. Megjelenése nyomán újból fellángolhat a vita arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok