2010. március 17., 09:282010. március 17., 09:28
A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át.
A korabeli irodalomtörténészek nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült. Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett akkortájt a témáról, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot.
„2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot” – nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, hogy a kiadó igyekezett nagyon gondosan eljárni, szigorú vizsgálatnak alávetve a színművet. „Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte” – magyarázta.
Ismertetése szerint Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot társszerzőként William Shakespeare (1564–1616) és John Fletcher (1579–1625) írta.
„Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni” – hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt együtt, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot az Arden Kiadó gondozásában. Megjelenése nyomán újból fellángolhat a vita arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.