2010. május 31., 09:322010. május 31., 09:32
Miután Mihai Chirilovval, a TIFF művészeti igazgatójával köszöntötték a nézőket, ismertetve az idei fesztivál újdonságait és fontosabb momentumait, Sorin Apostu polgármester is szót kapott. A filmvetítés előtt Giurgiu még elmondta: ez a fesztivál Kolozsvár kiemelkedő eseménye – amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház eredményes munkája mellett fontos fegyvertény lehet a város kezében, hogy sikeresen pályázhasson majd az Európa Kulturális Fővárosa címre –, mégsem kezelik érdemeinek megfelelően.
Míg a nagyszebeni színházi fesztivál büdzséje 4 millió lej volt, a TIFF csupán 400 ezer lejt kapott a városvezetéstől, amely aligha elég ahhoz, hogy eredeti céljukat elérjék, és Európa legfontosabb filmes seregszemléinek sorába emelhessék a TIFF-et. Érdeklődés márpedig van, hiszen a Tarom légitársaság a fesztivál idején nagyobb gépeket indít Bukarestből Kolozsvárra, hogy kiszolgálhassa a megnövekedett igényeket. Tudor Giurgiu arra kérte a kolozsváriakat, hogy érdemeihez méltóan kezeljék ezt az eseményt. „Én és a csapatom kissé fáradtak vagyunk” – tette hozzá Giurgiu.
A kemény szavaktól elcsendesedett tömeg zavarát végül egy erkélyről lekiabáló kisgyerek oldotta fel, aki „Mutassátok a filmet!” felkiáltással nyitotta meg a filmfesztivált, így a filmet már megfelelő hangulatban kezdték el nézni azok, akik a Főtérre kirakott székeken foglaltak helyet, és azok is, akik a kordonok mögött ácsorogva moziztak. A szervezők egyébként pokrócokat is osztogatnak a szabadtéri vetítéseken.
Szombaton fél nyolckor már óriási tömeg várakozott a Köztársaság mozi bejáratánál, ahol R. Fritz Lang 1927-es Metropolis című némafilmjének felújított változatát vetítették, a német Antonio Bras új zenéjével, amelyet a világon először Kolozsváron hallhatott a nagyközönség. A vetítés előtt már nem lehetett jegyeket kapni, sokan azonban vállalták, hogy a lépcsőkön ülve vagy állva nézzék végig a filmet. A futurisztikus film egy hatalmas várost, a dolgozók városát mutatja be.
A fekete munkásruhába öltözött városlakók embertelen munkával „szolgálják” a gépeket, amelyek nélkül a város veszélybe kerül. Fritz Lang sajátosan dolgozza fel a Jelenések könyvében szereplő apokalipszis-motívumot, a hamis próféta egy gép-ember, akiről a dolgozók azt hiszik, hogy a békét hirdető Maria, és akinek buzdítására lerombolják a gépeket, emiatt azonban a várost elárasztja a víz. A film zseniális képei, a hatalmas díszletek és a rengeteg statiszta miatt, korának legdrágább filmje volt, a kritikusok pedig igen hidegen kezelték a korszakalkotó művet.
A közel háromórás alkotást így a legtöbb moziban lerövidítve vetítették, nemrégiben azonban előkerültek az időközben elveszettnek hitt jelenetek is, így a szombati kolozsvári vetítésbe negyedórás szünetet is beiktattak, a közönség azonban kitartott, és vastapssal jutalmazta a filmet és a hozzá írt modern zenét, amely még futurisztikusabbá tette az alkotást.
A Metropolis sikere után tegnap este a bonchidai Bánffy-kastélyban került sor George Melford 1931-es Drakula-filmjének vetítésére, amelyhez az amerikai gitárművész, Gary Lucas szerzett zenét, ezt élőben játszotta a vetítésen. Az alkotó pszichedelikus zeneként határozta meg az új soundtracket, amelyből egyébként a pénteki megnyitón 10 perces ízelítőt is adott a közönségnek a kolozsvári Főtéren. Az alkotó korábban A Gólem című német filmhez is szerzett zenét, a Drakulához komponált zenéjének – amelyben improvizatív részek is vannak, így minden vetítésen más – Kolozsváron volt az európai premierje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok