2010. május 31., 09:322010. május 31., 09:32
Miután Mihai Chirilovval, a TIFF művészeti igazgatójával köszöntötték a nézőket, ismertetve az idei fesztivál újdonságait és fontosabb momentumait, Sorin Apostu polgármester is szót kapott. A filmvetítés előtt Giurgiu még elmondta: ez a fesztivál Kolozsvár kiemelkedő eseménye – amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház eredményes munkája mellett fontos fegyvertény lehet a város kezében, hogy sikeresen pályázhasson majd az Európa Kulturális Fővárosa címre –, mégsem kezelik érdemeinek megfelelően.
Míg a nagyszebeni színházi fesztivál büdzséje 4 millió lej volt, a TIFF csupán 400 ezer lejt kapott a városvezetéstől, amely aligha elég ahhoz, hogy eredeti céljukat elérjék, és Európa legfontosabb filmes seregszemléinek sorába emelhessék a TIFF-et. Érdeklődés márpedig van, hiszen a Tarom légitársaság a fesztivál idején nagyobb gépeket indít Bukarestből Kolozsvárra, hogy kiszolgálhassa a megnövekedett igényeket. Tudor Giurgiu arra kérte a kolozsváriakat, hogy érdemeihez méltóan kezeljék ezt az eseményt. „Én és a csapatom kissé fáradtak vagyunk” – tette hozzá Giurgiu.
A kemény szavaktól elcsendesedett tömeg zavarát végül egy erkélyről lekiabáló kisgyerek oldotta fel, aki „Mutassátok a filmet!” felkiáltással nyitotta meg a filmfesztivált, így a filmet már megfelelő hangulatban kezdték el nézni azok, akik a Főtérre kirakott székeken foglaltak helyet, és azok is, akik a kordonok mögött ácsorogva moziztak. A szervezők egyébként pokrócokat is osztogatnak a szabadtéri vetítéseken.
Szombaton fél nyolckor már óriási tömeg várakozott a Köztársaság mozi bejáratánál, ahol R. Fritz Lang 1927-es Metropolis című némafilmjének felújított változatát vetítették, a német Antonio Bras új zenéjével, amelyet a világon először Kolozsváron hallhatott a nagyközönség. A vetítés előtt már nem lehetett jegyeket kapni, sokan azonban vállalták, hogy a lépcsőkön ülve vagy állva nézzék végig a filmet. A futurisztikus film egy hatalmas várost, a dolgozók városát mutatja be.
A fekete munkásruhába öltözött városlakók embertelen munkával „szolgálják” a gépeket, amelyek nélkül a város veszélybe kerül. Fritz Lang sajátosan dolgozza fel a Jelenések könyvében szereplő apokalipszis-motívumot, a hamis próféta egy gép-ember, akiről a dolgozók azt hiszik, hogy a békét hirdető Maria, és akinek buzdítására lerombolják a gépeket, emiatt azonban a várost elárasztja a víz. A film zseniális képei, a hatalmas díszletek és a rengeteg statiszta miatt, korának legdrágább filmje volt, a kritikusok pedig igen hidegen kezelték a korszakalkotó művet.
A közel háromórás alkotást így a legtöbb moziban lerövidítve vetítették, nemrégiben azonban előkerültek az időközben elveszettnek hitt jelenetek is, így a szombati kolozsvári vetítésbe negyedórás szünetet is beiktattak, a közönség azonban kitartott, és vastapssal jutalmazta a filmet és a hozzá írt modern zenét, amely még futurisztikusabbá tette az alkotást.
A Metropolis sikere után tegnap este a bonchidai Bánffy-kastélyban került sor George Melford 1931-es Drakula-filmjének vetítésére, amelyhez az amerikai gitárművész, Gary Lucas szerzett zenét, ezt élőben játszotta a vetítésen. Az alkotó pszichedelikus zeneként határozta meg az új soundtracket, amelyből egyébként a pénteki megnyitón 10 perces ízelítőt is adott a közönségnek a kolozsvári Főtéren. Az alkotó korábban A Gólem című német filmhez is szerzett zenét, a Drakulához komponált zenéjének – amelyben improvizatív részek is vannak, így minden vetítésen más – Kolozsváron volt az európai premierje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok