2011. április 11., 09:582011. április 11., 09:58
Az ünnepi közgyűlésen, a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban Egyed Ákos tiszteletbeli tag elmondta: szerencsés volt az EMKE rendszerváltás utáni újraalakulása, hiszen sikerült átmenteni azokat az értékeket, amelyeket az 1885-ben megalakult szervezet eredetileg képviselt. Dávid Gyula, a szervezet tiszteletbeli elnöke elmondta: 1885-ben, a kiegyezés után Erdély mostoha országrész volt Magyarország számára, nem foglalkoztak az itteni értékek ápolásával, ezért ebben az időszakban mintegy 100 ezer magyar vándorolt el innen.
Az EMKE azért jött létre akkor, hogy a kultúra, az egyház és az iskola pilléreire támaszkodva megmentse ezeket az értékeket. Trianon után a szervezetet megszüntették, a rendszerváltás után viszont ez volt az első magyar civil szervezet, amelyet az RMDSZ létrehozott, hiszen a kultúra révén tudja csak megtartani identitását az erdélyi magyarság. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a művelődésügyi minisztérium vezetője sikertörténetnek nevezte a szervezet 20 évét a társadalomszervezésben, a kultúraszervezésben elért sikereik miatt. Mint mondta, művelődésügyi miniszterként sikerült elérnie, hogy az erdélyi magyar kultúrára többet áldozzon a minisztérium, a magyar műemlékek felújítására például az utóbbi 10 évben a műemlékvédelemre szánt büdzsé 0,9 százalékát költötték, idén azonban ennek a pénznek a 20 százalékát fordítják magyar műemlékekre, napokon belül kezdődik például a kolozsvári kétágú templom felújítása. Mint mondta: Erdély kulturális autonómiájának feltételeit szeretnék biztosítani, tavasszal nyújtják be az ezzel kapcsolatos törvénytervezeteket a parlament elé.
„Amíg én leszek az RMDSZ elnöke, kiemelt partnernek fogjuk tekinteni az EMKE-t” – mondta a politikus. Az ünnepi alkalmon az EMKE segítségével létrejött szervezetek, a 120 éves Erdélyi Kárpát-Egyesület és a 90 éves Romániai Magyar Dalosszövetség képviselői is felszólaltak. Az ünnepi közgyűlésen Dáné Tibor Kálmán elnök kiosztotta a szervezet díjait is. Posztumusz tiszteletbeli taggá választották például Domokos Gézát, az RMDSZ első elnökét, akinek meghatározó szerepe volt az EMKE létrehozásában, de díszoklevelet kapott lapunk munkatársa, Könczey Elemér is az EMKE grafikai arculatának kidolgozásáért.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!