Fotó: A szerző felvétele
2010. július 16., 10:402010. július 16., 10:40
A képzőművészet háromszéki évében szülővárosa rendhagyó módon állított emléket Jecza Péternek: emblematikus művét, az ókori görögök győzelemistennőjéről elnevezett nonfiguratív alkotást bronzba öntve, bükszádi faragott kőposztamensre helyezve avatták fel a belvárosi parkban. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az avatón felidézte, diákkorában úgy hallott először Jecza Péterről, hogy a szobrászt Constantin Brâncuşi-sal, Vasarelyvel egyszerre emlegették a tanárai.
Jecza Sepsiszentgyörgyön felavatott győzelemszobra lendületet sugall, a tiszta művészi szabadságot hirdeti, nehéz bronzszárnyai a magasba mutatnak, fogalmazta meg Vargha Mihály. A múzeumigazgató felolvasta a művész özvegye, Sorina Jecza levelét, amelyben megírta: Jecza Péter mindig a legemberibb jóságot képviselte, benne volt az eredetiség, az öszszetett megismerés, a világ befogadása, az abszolút emberi modell megteremtésének vágya.
„Alkotása változtassa a helyet a szépség, a szimbolikus magasságokba törés, a remény találkozási pontjává, hogy mindenki, aki elhalad mellette, azt mondhassa, ezt a műtárgyat egy jó ember alkotta” – fogalmazott az özvegy. Gazda József műkritikus elmondta, a művészetben a legnehezebb egyszerűnek lenni, kevéssel mondani el a mindenséget. A győzelemszobor egyszerű de érzékelhető benne a nagyratörés. Ez az alkotás arra tanít, hogy ne legyünk kishitűek, összegezte Gazda. Jecza Péternek számtalan köztéri szobra van Háromszéken, ő faragta Kőrösi Csoma Sándor, Bölöni Farkas Sándor, Lázár Mihály mellszobrát, Kriza János arcképszobrát, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-templom oltárának domborművét és mellette Mihály arkangyal szobrát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Látogatottsági adatok