
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 16., 10:402010. július 16., 10:40
A képzőművészet háromszéki évében szülővárosa rendhagyó módon állított emléket Jecza Péternek: emblematikus művét, az ókori görögök győzelemistennőjéről elnevezett nonfiguratív alkotást bronzba öntve, bükszádi faragott kőposztamensre helyezve avatták fel a belvárosi parkban. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az avatón felidézte, diákkorában úgy hallott először Jecza Péterről, hogy a szobrászt Constantin Brâncuşi-sal, Vasarelyvel egyszerre emlegették a tanárai.
Jecza Sepsiszentgyörgyön felavatott győzelemszobra lendületet sugall, a tiszta művészi szabadságot hirdeti, nehéz bronzszárnyai a magasba mutatnak, fogalmazta meg Vargha Mihály. A múzeumigazgató felolvasta a művész özvegye, Sorina Jecza levelét, amelyben megírta: Jecza Péter mindig a legemberibb jóságot képviselte, benne volt az eredetiség, az öszszetett megismerés, a világ befogadása, az abszolút emberi modell megteremtésének vágya.
„Alkotása változtassa a helyet a szépség, a szimbolikus magasságokba törés, a remény találkozási pontjává, hogy mindenki, aki elhalad mellette, azt mondhassa, ezt a műtárgyat egy jó ember alkotta” – fogalmazott az özvegy. Gazda József műkritikus elmondta, a művészetben a legnehezebb egyszerűnek lenni, kevéssel mondani el a mindenséget. A győzelemszobor egyszerű de érzékelhető benne a nagyratörés. Ez az alkotás arra tanít, hogy ne legyünk kishitűek, összegezte Gazda. Jecza Péternek számtalan köztéri szobra van Háromszéken, ő faragta Kőrösi Csoma Sándor, Bölöni Farkas Sándor, Lázár Mihály mellszobrát, Kriza János arcképszobrát, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-templom oltárának domborművét és mellette Mihály arkangyal szobrát.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.