
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 16., 10:402010. július 16., 10:40
A képzőművészet háromszéki évében szülővárosa rendhagyó módon állított emléket Jecza Péternek: emblematikus művét, az ókori görögök győzelemistennőjéről elnevezett nonfiguratív alkotást bronzba öntve, bükszádi faragott kőposztamensre helyezve avatták fel a belvárosi parkban. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az avatón felidézte, diákkorában úgy hallott először Jecza Péterről, hogy a szobrászt Constantin Brâncuşi-sal, Vasarelyvel egyszerre emlegették a tanárai.
Jecza Sepsiszentgyörgyön felavatott győzelemszobra lendületet sugall, a tiszta művészi szabadságot hirdeti, nehéz bronzszárnyai a magasba mutatnak, fogalmazta meg Vargha Mihály. A múzeumigazgató felolvasta a művész özvegye, Sorina Jecza levelét, amelyben megírta: Jecza Péter mindig a legemberibb jóságot képviselte, benne volt az eredetiség, az öszszetett megismerés, a világ befogadása, az abszolút emberi modell megteremtésének vágya.
„Alkotása változtassa a helyet a szépség, a szimbolikus magasságokba törés, a remény találkozási pontjává, hogy mindenki, aki elhalad mellette, azt mondhassa, ezt a műtárgyat egy jó ember alkotta” – fogalmazott az özvegy. Gazda József műkritikus elmondta, a művészetben a legnehezebb egyszerűnek lenni, kevéssel mondani el a mindenséget. A győzelemszobor egyszerű de érzékelhető benne a nagyratörés. Ez az alkotás arra tanít, hogy ne legyünk kishitűek, összegezte Gazda. Jecza Péternek számtalan köztéri szobra van Háromszéken, ő faragta Kőrösi Csoma Sándor, Bölöni Farkas Sándor, Lázár Mihály mellszobrát, Kriza János arcképszobrát, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-templom oltárának domborművét és mellette Mihály arkangyal szobrát.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.