Ismét faggatják a romokat a csíkszentkirályi Andrássy-kúriánál

Ottjártunkkor, kedden Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze éppen egy betömött kútból ásta ki óvatosan a földet, amelyből egyelőre 16. és 17. századi cserepek kerültek elő. Számításai alapján úgy egy méter lehetett a kút átmérője. Reméli, hogy az egykor betömött kutat nem takarították, így a mélyebb rétegekből akár az Árpád-kor utolsó szakaszából is kerülhetnek elő leletek.

Erre minden esély megvan, ugyanis, mint kiemelte, a helyszínen már találtak egy elbontott, az Árpád-kor végére datálható szabadtéri kemencét. A töredékek alapján egyelőre nem lehetett eldönteni, hogy a kemencét sütésre vagy agyagedények égetésére használták.

A régésznek Kósa Béla művészettörténész-muzeológus segédkezett. Fémdetektorral ellenőrizte a műanyag lapát tartalmát. Ha fémtárgyat rejt a föld, akkor a szerkezet „másodnapos kacsa hangjára emlékeztető” csipogást hallat – magyarázta Kósa. Azért van szükség erre, mert az apró fémtárgyakra rátapad az agyagos föld, így nehéz a maradványokat szabad szemmel felfedezni. Főként zsindelyszegek kerültek elő, de megtalálták egy szíj csatját is.

Leleplezett összeesküvés

Darvas Lóránt elmondta, a kutat valószínűleg a 17. században tömték be, mert a felső szinten az udvarház vakolatmaradványaira bukkantak. Hozzáfűzte, hogy ez összeegyeztethető az írott forrásokkal is, ugyanis az utolsó dokumentum, amely a még álló udvarházról tanúskodik 1614-es keltezésű. Abban az évben történt egy katonai összeírás, amelyben megjegyezik, hogy Szentkirályon nincs nemesember, de ott van az Andrássyak háza, amelynek tulajdonosai Kelemen Mihály és Mátyus János főkirálybíró és alkirálybíró.

„Az udvarházat felépítő Andrássy család ugyanis részt vett 1575-ben a Bekes Gáspár-féle összeesküvésben, amely számukra kedvezőtlenül alakult, és jószág- és fővesztésre ítéltettek” – idézte fel a történelmi eseményeket a régész. Andrássy Péternek el kellett menekülnie Csíkszentkirályról, mint tudjuk, Krasznahorkára költözött, ahol II. Rudolf császártól kapta meg a várkapitányi kinevezést. A Szentkirályon maradt birtok tehát az erdélyi fejedelemre szállt, a 17. század elején uralkodó fejedelmek szétosztották, és az új tulajdonosok az udvarház fenntartásával a későbbiekben felhagytak, a 18. századi katonai összeírásban már csak romként említik.

Összeáll a mozaik

A csíkszeredai múzeum régésze felidézte az előzményeket: 2006-ban és 2007-ben is folytattak itt ásatást, akkor máshol nyitottak szelvényeket. Az 1897-ben a vasútépítés kapcsán készült fotók jelentették akkor a kiindulópontot. Ezek alapján azonosították be a lelőhelyet, a képeken még jól látszottak a fűvel benőtt romok. Akkor a kúriához tartozó pincét tárták fel, az előkerült legkésőbbi falmaradványok 17. századiak voltak.

„Ezekhez ha hozzátesszük a betömött kútból előkerült tárgymaradványokat, akkor most már bizonyosra vélhető, hogy ebben az időszakban válhatott az épületegyüttes elhagyatottá” – állapította meg a szakember. Azt is részletezte, hogy a feltárt pincefal 15 méter hosszúságú volt, így impozáns méretű lehetett az egykori udvarház is. Hozzávetőlegesen összesen 45 méter hosszúságúra becsülték a falmaradványokat. A régész szerint ez azt igazolja, hogy a 16. században az Andrássy család már jókora vagyonnal rendelkezhetett. A jelenlegi szelvényekből színes csempetöredékek is előkerültek – mondta Darvas.