2012. november 19., 08:102012. november 19., 08:10
Az utolsó ilyen fórumon Alice Georgescu színikritikus körvonalazta a román kritikai szféra viszonyulását a kisebbségi színházakhoz. A szakember mindjárt az elején leszögezte: maga a „kisebbségi” kifejezés is csapda, hiszen attól, hogy egy romániai színház nem román nyelven játszik, nem lesz föltétlenül kisebbségi, főleg egy magyar színház esetében, ahol a nézők száma nem sokkal kevesebb, mint a román színházakban. Ellenpontként a giurgiui román nyelvű színtársulatot említette, amely olyannyira nem hallat magáról országos szinten, hogy sokkal inkább megérdemelné a „kisebbségi” jelzőt, holott etnikailag egyáltalán nem az.
A romániai magyar színházak sajátos helyzete azt is maga után vonja, hogy számukra sokkal nehezebb, komplexebb feladat a beilleszkedés, egyszerűen azért, mert nemcsak egyetlen, hanem legalább három színtéren kellene megtalálniuk a helyüket – hangzott el. Nyilván elsősorban egymáshoz, a többi hazai magyar színházhoz hasonlítják magukat, másfelől azonban a romániai román nyelvű színtér is viszonyítási alapot jelent, nem utolsósorban pedig a magyarországi színházak, amelyekről Alice Georgescu szerint alaptalanul állítják sokan az erdélyi magyar közegben, hogy gyengék, és nem érdemes követni őket.
A kritikus meglátása szerint a Romániában nem románul dolgozó színházak fő feladata most az, hogy jól meghatározott identitást alakítsanak ki maguknak. Az Ifeszt az elmúlt vasárnap kezdődött, és tegnap ért véget. A seregszeme nyolc napja alatt az épp külföldön turnézó kolozsvárit kivéve valamennyi romániai kisebbségi színház részt vett, a magyarokon kívül a szebeni és a temesvári német színház, illetve a bukaresti zsidó társulat. A díjkiosztóra és a zárógálára lapzártánk után került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok