2010. július 26., 10:272010. július 26., 10:27
A terület városi tulajdonban van és folyamatos felügyelet alatt áll egész évben, hiszen kiemelten fontos régészeti lelőhelynek számít. Hágó információi szerint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem ötéves szerződést kötött a szatmári múzeummal, így ezután nyaranta rendeznek hasonló foglalkozásokat. A mostani ásatást Hágón kívül Molnár Zsolt egyetemi tanár és Németi János tudományos kutató vezette.
„Alaposan kell ismerni az elméleti hátteret, és akkor a terepmunka is rendkívül élvezetes. Én egy középkori sírt tárok fel épp, amelyet egy bronzkori településbe ástak be. Különleges élmény” – nyilatkozta a Krónikának Bakó András székelyudvarhelyi származású elsőéves egyetemista. A bobáldi telep régészetileg hasznosítható területén 2,3 méter mélységig találni leleteket. Ottjártunkkor két felnőtt és egy gyereksír került felszínre, és épp akkor bukkantak rá egy harmadik sírra is. A sírok a szakemberek szerint minden bizonnyal a 17. századból származnak, a település pedig a Rákóczi-féle szabadságharcok alatt néptelenedett el.
„Nagyon értékes leletek kerültek elő. Egyik gödörből, egy őrlőkő mellől például két bronztárgy: egy fűrészfogú kés töredéke, valamint egy bronztű. A szakirodalom szerint is ritka, hogy ilyen fontos leletek ilyen közel legyenek egymáshoz. Azért fontosak, mert tipológiájuk alapján meglehetősen pontosan datálhatóak” – mutatta be a fontosabb felfedezéseket Németi. Hágó szerint a diákok Bobáldon mindent kipróbálhatnak és megtanulhatnak, ami a régészeti ásatásokon szóba kerülhet.
„GPS-el mértek, rajzoltak, térképet készítettek, fotódokumentáltak, cserepeket mostak. Mivel az egyetemi tanév során nagyrészt csak elméleti képzésben részesülnek, a teljes értékű szaktudáshoz fontos a megfelelően irányított terepmunka” – véli a múzeumvezető, aki hozzátette, a reggeltől koraestig tartó ásatás szüneteiben szakértői előadásokat tartottak a diákoknak. Hágó úgy tervezi, a szelvényt konzerválják, és jövőre innen folytatják majd, hiszen a most feltárt középkori és részben érintett bronzkori szint alatt még számos értékes anyag lapul.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.