2010. november 01., 09:122010. november 01., 09:12
A felbecsülhetetlen értékű okiratot 1670-ben Apafi Mihály fejedelem állította ki a Radnóti-kastélyban, és magában foglalja a korábban Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi György, valamint Báthori Gábor által a településről írottakat is.
A kiváltságlevélből így Csíkszereda története is megismerhető. A dokumentumot 1940-ben adták át Csíkszereda akkori pénztárnokának, Balázs Andrásnak, aki 1944-ben családjával Magyarországra menekült. A kiváltságlevél továbbra is a család tulajdonában maradt, így Balázs András egyik fia, Balázs Tibor plébános vette át 1955-ben, hogy megőrizze és a létesítendő csíki múzeumba eljuttassa. Noha ekkor már létezett múzeum Csíkszeredában, a dokumentum csak idén nyáron került újra a városba, a néhai pénztárnok másik fia, Balázs László jóvoltából. „Édesapám emlékének adózva szerettem volna visszajuttatni a levelet Csíkszeredába” – fogalmazott Balázs László.
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szent alkalomnak nevezte az ünnepélyes átadót, hiszen szerinte manapság sokakból hiányzik az adományozás, ajándékozás nemes gesztusa. „Az a szép az egészben, hogy valakik találtak a családi hagyatékban egy műtárgyat és minden szálat megmozgattak, hogy visszajuttassák eredeti tulajdonosának” – mondta az intézmény vezetője.
A csütörtöki ünnepi átadáson Szőcs János történész mesélt az egybegyűlteknek Csíkszereda kialakulásáról, a kiváltságlevél megszületésének körülményeiről. „Minden székely székben létezett egy kiváltságokkal rendelkező város, ilyen lehetett Csíkszereda is” – magyarázta a történész. Mint kiderült, Csíkszereda nem faluból lett várossá, hanem kezdettől fogva vásáros hely volt.
A korabeli dokumentumokból összeállított vetítést követően Benedek Éva restaurátor ismertette a dokumentum nyári állapotát, majd elmondta az egybegyűlteknek, hogy milyen módon restaurálták a kiváltságlevelet. A levelet egyébként pergamenre írták vasgubacs tintával. Csíkszereda legkorábbi fennmaradt okirata bárki számára megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.