2010. november 01., 09:122010. november 01., 09:12
A felbecsülhetetlen értékű okiratot 1670-ben Apafi Mihály fejedelem állította ki a Radnóti-kastélyban, és magában foglalja a korábban Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi György, valamint Báthori Gábor által a településről írottakat is.
A kiváltságlevélből így Csíkszereda története is megismerhető. A dokumentumot 1940-ben adták át Csíkszereda akkori pénztárnokának, Balázs Andrásnak, aki 1944-ben családjával Magyarországra menekült. A kiváltságlevél továbbra is a család tulajdonában maradt, így Balázs András egyik fia, Balázs Tibor plébános vette át 1955-ben, hogy megőrizze és a létesítendő csíki múzeumba eljuttassa. Noha ekkor már létezett múzeum Csíkszeredában, a dokumentum csak idén nyáron került újra a városba, a néhai pénztárnok másik fia, Balázs László jóvoltából. „Édesapám emlékének adózva szerettem volna visszajuttatni a levelet Csíkszeredába” – fogalmazott Balázs László.
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szent alkalomnak nevezte az ünnepélyes átadót, hiszen szerinte manapság sokakból hiányzik az adományozás, ajándékozás nemes gesztusa. „Az a szép az egészben, hogy valakik találtak a családi hagyatékban egy műtárgyat és minden szálat megmozgattak, hogy visszajuttassák eredeti tulajdonosának” – mondta az intézmény vezetője.
A csütörtöki ünnepi átadáson Szőcs János történész mesélt az egybegyűlteknek Csíkszereda kialakulásáról, a kiváltságlevél megszületésének körülményeiről. „Minden székely székben létezett egy kiváltságokkal rendelkező város, ilyen lehetett Csíkszereda is” – magyarázta a történész. Mint kiderült, Csíkszereda nem faluból lett várossá, hanem kezdettől fogva vásáros hely volt.
A korabeli dokumentumokból összeállított vetítést követően Benedek Éva restaurátor ismertette a dokumentum nyári állapotát, majd elmondta az egybegyűlteknek, hogy milyen módon restaurálták a kiváltságlevelet. A levelet egyébként pergamenre írták vasgubacs tintával. Csíkszereda legkorábbi fennmaradt okirata bárki számára megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.