2010. november 01., 09:122010. november 01., 09:12
A felbecsülhetetlen értékű okiratot 1670-ben Apafi Mihály fejedelem állította ki a Radnóti-kastélyban, és magában foglalja a korábban Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi György, valamint Báthori Gábor által a településről írottakat is.
A kiváltságlevélből így Csíkszereda története is megismerhető. A dokumentumot 1940-ben adták át Csíkszereda akkori pénztárnokának, Balázs Andrásnak, aki 1944-ben családjával Magyarországra menekült. A kiváltságlevél továbbra is a család tulajdonában maradt, így Balázs András egyik fia, Balázs Tibor plébános vette át 1955-ben, hogy megőrizze és a létesítendő csíki múzeumba eljuttassa. Noha ekkor már létezett múzeum Csíkszeredában, a dokumentum csak idén nyáron került újra a városba, a néhai pénztárnok másik fia, Balázs László jóvoltából. „Édesapám emlékének adózva szerettem volna visszajuttatni a levelet Csíkszeredába” – fogalmazott Balázs László.
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szent alkalomnak nevezte az ünnepélyes átadót, hiszen szerinte manapság sokakból hiányzik az adományozás, ajándékozás nemes gesztusa. „Az a szép az egészben, hogy valakik találtak a családi hagyatékban egy műtárgyat és minden szálat megmozgattak, hogy visszajuttassák eredeti tulajdonosának” – mondta az intézmény vezetője.
A csütörtöki ünnepi átadáson Szőcs János történész mesélt az egybegyűlteknek Csíkszereda kialakulásáról, a kiváltságlevél megszületésének körülményeiről. „Minden székely székben létezett egy kiváltságokkal rendelkező város, ilyen lehetett Csíkszereda is” – magyarázta a történész. Mint kiderült, Csíkszereda nem faluból lett várossá, hanem kezdettől fogva vásáros hely volt.
A korabeli dokumentumokból összeállított vetítést követően Benedek Éva restaurátor ismertette a dokumentum nyári állapotát, majd elmondta az egybegyűlteknek, hogy milyen módon restaurálták a kiváltságlevelet. A levelet egyébként pergamenre írták vasgubacs tintával. Csíkszereda legkorábbi fennmaradt okirata bárki számára megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.