2012. május 19., 22:282012. május 19., 22:28
„A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon” - fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek.
A lap a román írószövetség magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
„A magyar irodalomban nincs másik kétheti lap, a románban is csak egy, az is Kolozsváron\" - magyarázta a főszerkesztő-helyettes. Mint hozzátette, valamikor úgy gondolták, a Helikon megmaradhat tisztán irodalmi lapnak, és a színházművészetnek, a filmművészetnek meglesz a maga folyóirata, ám mára ez az elmélet megdőlni látszik. Irodalmi folyóirat maradt ugyan a Helikon, de helyet kapnak benne a kultúra más rétegei is.
Karácsonyi Zsolt elmondta, hogy az erdélyi irodalmi, kulturális folyóiratok táborai meglehetősen átjárhatók; természetesnek számít, hogy a szerzők a Látóban, a Székelyföldben, a Helikonban vagy akár az Irodalmi Jelenben is publikálnak. A főszerkesztő-helyettes kiemelte: ezek a lapok különböznek egymástól, de mégis egységesebb képet mutatnak, mint a magyarországi irodalmi folyóiratok.
„Nincsenek zárt ajtók közöttünk. Nyitott tornácokon álldogálunk mindannyian, és természetes, hogy átszólunk egymásnak vagy átsétálunk egymáshoz egy pohárka borra vagy egy kávéra” - érzékeltette a helyzetet Karácsonyi Zsolt. Úgy vélte, a Helikon az átjárhatóság ellenére műhelyként is képes működni; megannyi erdélyi és magyarországi fiatal író, költő publikálta első vagy második írását a kolozsvári folyóiratban. A Helikon ma már az egész Kárpát-medencéből merít, akárcsak a többi irodalmi folyóirat.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn Szilágyi István főszerkesztő prózai írásaiból, Karácsonyi Zsolt, Király László, Papp Attila Zsolt, Bogdán László és Ferenczes István verseiből olvas fel. Felolvasott prózája által lesz jelen a rendezvényen Sigmond István, és verseivel a 2009-ben elhunyt Lászlóffy Aladár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok