Fotó: A szerző felvétele
2012. március 01., 08:062012. március 01., 08:06
Lakatos Mihály, a központ igazgatója a kedd esti sepsiszentgyörgyi találkozón elmondta: azért van annak értelme, hogy erdélyi írót Erdélyben magyarországi közvetítéssel mutassanak be, mert a magyar irodalom egy és oszthatatlan, ám ezen belül az erdélyi irodalom nem elég ismert és elismert. „Nem elég, hogy kiváló írók és művek születnek Erdélyben.
Az elmúlt húsz évben kiváló könyvek sora jelent meg, ám a visszhangjuk minimális maradt” – szögezte le Lakatos Mihály. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében lezajlott kötetlen beszélgetés során György Attila felidézte, hogy 1989-ben Brassóban lelőtték a legjobb barátját, az esetnek utánajárt, és írt egy dokumentumkötetet, amit a Hargita Népe folytatásokban leközölt. „A következő húsz év az újságok és könyvek csapdájában telt el” – fogalmazta meg az író.
György Attila a publicisztikájáról szólva kijelentette: az alkotónak részt kell vennie a közösség életében, ő maga elképzelni sem tudja, hogy ne emelne szót a nemzeti közösségért. A Tájképek, harcosokkal című kötetben nagyobbrészt ókori és középkori történetek vannak, az író felidézte, hogy már gyerekkorában bűvkörébe vonta a történelem, történelmi könyvek között nőtt fel.
„Amikor a történelmi korokról írok, azok párhuzamos valóságok bennem, amelyek között át lehet járni. Számomra természetes és otthonos az ismeretanyag, fel sem merül bennem, hogy amiről írok 800 évvel ezelőtt vagy több ezer kilométerre innen történt” – mondta az író. Lakatos Mihály a hallgatók figyelmébe ajánlotta a kötetből a Flash című írást, amelyben a könyv filozófiája érhető tetten, miszerint az idő csak illúzió, az eseményeket a tudatunk helyezi sorrendbe, mert másként nem tehet, és így jön létre a kronológia, pedig valójában minden most történik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok