
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 22., 09:442010. április 22., 09:44
Cora Fodor művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa szerint Gyarmathy János „aprólékosan kidolgozott szobrai biztos rajztudásról és modellezőkészségről árulkodnak”. A szobrász „a bronzöntés alkímiájával zsonglőrködik”. Haller Józseffel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy „rajzai, festményei az egyszerű és koherens alkotás mesterművei, tömör, expresszív esszék”.
Bibliai alakok – proféták, filozófusok, prédikátorok, apostolok – és az egyetemes kultúrtörténet jelesei ihlették meg mind a két művészt. Sok rokon vonás jellemzi kettejük művészetét, mondta a tárlatavatón Nagy Miklós Kund, a vásárhelyi Népújság főszerkesztője. Az alkotásokat egyébként több évtized terméséből válogatták a művészek. „Drámát, tragédiát, de humort is hordoznak az alkotások. Az emberi gyarlóságot is felmutatják a humanista művészek, akik az emberi hibákat is úgy mutatják be, hogy képesek vagyunk megbocsátani saját magunknak” – véli Nagy Miklós Kund.
Haller József esetében rendkívül hosszú alkotópályáról kapunk most összképet. „Grafikáinak társszerzői lehetünk, hiszen csak elindít egy gondolatot, felvillant egy érzést, s a többit ránk bízza, hogy mi gondoljuk tovább. Róla Babits Bolyai-verse jut eszembe, e két sor: »a semmiből alkottam új világot, / mint pókhálóból sző kötélt a rab«” – fűzte tovább gondolatait a műkritikus. A művész pasztelljeinek jellegzetes témái a hűség, a helytállás, az anyaság, ezeken visszatér az a Haller József, aki a pályát szobrászként kezdte. Az utóbbi években pasztelljein a hangsúlyosan rajzszerű, grafikai stílus helyett oldottabb, elmosódottabb formák jelennek meg, a színek dominálnak.
Gyarmathy János Diogenész-szobrával a világ gyarlóságát érzékelteti. Szobrain mindenkor jelen van az irónia és az önirónia, a groteszk vonás, állítja Nagy Miklós Kund. Tragédia és humor kéz a kézben jelenik meg a kiállításon. A szobrász egyik példaképe Chagal, szobrai mívesek, egyszerűek és igen szuggesztívek. Nagy Miklós a szobrász köztéri alkotásait is említette, melyek közül több Németországban található, ahol Hallerrel együtt gyakran vett részt alkotótáborokban.
A tárlatavatón Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója azt a kötetet is bemutatta, amely Gyarmathy János 55. születésnapjára jelent meg, kiadását Szepessy László műgyűjtő tette lehetővé. A kötet szövegét Nagy Miklós Kund írta, a fotók Moldován György munkáját dicsérik.
A Haller–Gyarmathy-kiállítás május 9-éig látható Marosvásárhelyen.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.