
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 22., 09:442010. április 22., 09:44
Cora Fodor művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa szerint Gyarmathy János „aprólékosan kidolgozott szobrai biztos rajztudásról és modellezőkészségről árulkodnak”. A szobrász „a bronzöntés alkímiájával zsonglőrködik”. Haller Józseffel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy „rajzai, festményei az egyszerű és koherens alkotás mesterművei, tömör, expresszív esszék”.
Bibliai alakok – proféták, filozófusok, prédikátorok, apostolok – és az egyetemes kultúrtörténet jelesei ihlették meg mind a két művészt. Sok rokon vonás jellemzi kettejük művészetét, mondta a tárlatavatón Nagy Miklós Kund, a vásárhelyi Népújság főszerkesztője. Az alkotásokat egyébként több évtized terméséből válogatták a művészek. „Drámát, tragédiát, de humort is hordoznak az alkotások. Az emberi gyarlóságot is felmutatják a humanista művészek, akik az emberi hibákat is úgy mutatják be, hogy képesek vagyunk megbocsátani saját magunknak” – véli Nagy Miklós Kund.
Haller József esetében rendkívül hosszú alkotópályáról kapunk most összképet. „Grafikáinak társszerzői lehetünk, hiszen csak elindít egy gondolatot, felvillant egy érzést, s a többit ránk bízza, hogy mi gondoljuk tovább. Róla Babits Bolyai-verse jut eszembe, e két sor: »a semmiből alkottam új világot, / mint pókhálóból sző kötélt a rab«” – fűzte tovább gondolatait a műkritikus. A művész pasztelljeinek jellegzetes témái a hűség, a helytállás, az anyaság, ezeken visszatér az a Haller József, aki a pályát szobrászként kezdte. Az utóbbi években pasztelljein a hangsúlyosan rajzszerű, grafikai stílus helyett oldottabb, elmosódottabb formák jelennek meg, a színek dominálnak.
Gyarmathy János Diogenész-szobrával a világ gyarlóságát érzékelteti. Szobrain mindenkor jelen van az irónia és az önirónia, a groteszk vonás, állítja Nagy Miklós Kund. Tragédia és humor kéz a kézben jelenik meg a kiállításon. A szobrász egyik példaképe Chagal, szobrai mívesek, egyszerűek és igen szuggesztívek. Nagy Miklós a szobrász köztéri alkotásait is említette, melyek közül több Németországban található, ahol Hallerrel együtt gyakran vett részt alkotótáborokban.
A tárlatavatón Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója azt a kötetet is bemutatta, amely Gyarmathy János 55. születésnapjára jelent meg, kiadását Szepessy László műgyűjtő tette lehetővé. A kötet szövegét Nagy Miklós Kund írta, a fotók Moldován György munkáját dicsérik.
A Haller–Gyarmathy-kiállítás május 9-éig látható Marosvásárhelyen.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.