2010. június 29., 10:342010. június 29., 10:34
A vásári hangulatot még inkább fokozhatja az a tény, hogy a tárlat végeztével a kiállított munkákat meg is vásárolhatják az érdeklődők. „Ez a kiállítás kortárs korondi fazekasmesterek munkáját összesíti. Olyan 39 mestert hívtunk meg erre a tárlatra, akik jelenleg is saját portájukon a fazekasság valamennyi mozzanatát maguk végzik. A mintavilág és a formavilág is meghatározó volt, éppen ezért próbáltuk a leghagyományosabb mintakincset bemutatni az idelátogatónak, ami tulajdonképpen irányadó is lehet azoknak, akik a korondi bazárokban szeretnék a felhígult kínálatból kiválasztani a hagyományos korondi vagy erdélyi kerámiát” – részletezte a Krónika kérdésére Miklós Zoltán muzeológus. A korondi fazekasmesterek ugyanis megpróbálják kielégíteni a vásárlók minden igényét, ezért a hagyományos motívumok olyan modern tárgyakon is megjelennek, mint például egy korszerű ceruzatartó, éjjeli lámpa vagy vajtartó, ami ha fehér alapon kék mintával díszített, akkor bizonyára a szász vidéknek készült, magyarázta a szakember.
Bár Korondon az út menti bazárokban eléggé felhígult a kínálat, az utóbbi időben főként a hagyományos, és nem annyira dísztárgyak, mint inkább használati tárgyak kelendők, vallják a fazekasmesterek. Nagy népszerűségnek örvendenek a töltöttkáposztás-fazekak, a pálinkás- és ebédlőkészletek. Természetesen nemcsak a formákban, hanem a mintavilágban is válogathatunk. A hagyományosan, természetes eredetű festékanyaggal – barnával, zölddel és feketével – színezett tárgyakon megjelennek életképek, feltűnik, a szarvas-, a gyopármotívum, cserelapis-, a rázott díszítés, amelyek mind-mind Korond igazi arcát, kerámiáinak eredeti motívumkincsét, formavilágát nyújtják a látogatónak és a vásárlónak egyaránt. Az udvarhelyi kiállításhoz egy katalógus is készült, amely 40 korondi fazekasmester életrajzát, munkáját és – akár száz éves múltra visszatekintő – mintakincsét ismerteti.
Egyébként az udvarhelyi múzeumban ezzel egy időben két másik jelentős kiállítás is várja az érdeklődőket. Az egyik a templomi szobrokat, festményeket felvonultató Mária-tisztelet Erdélyben, a másik pedig a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában című régészeti kiállítás. Megtudtuk, mindkettőnek sikere van, a nyitás óta eltelt körülbelül egy hónapban majdnem 1200-an látogatták meg a tárlatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok