
2010. április 08., 09:382010. április 08., 09:38
Szilágyi László (1898–1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együttműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898–1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődött, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születtek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház és az Ezüstmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül az olyan slágerek fűződnek a szerzőpáros nevéhez, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, vagy a Pá, kis aranyom.
A szerzők sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet nagygyá és pestivé tették, és meghonosították Magyarországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém története Budapestről indul, Velencében zajlik, és Pesten ér véget. A kalandokban bővelkedő út közben olyan közismert dalok hangzanak el, mint a Holdvilágos éjszakán vagy a Mia bella signorina.
Parászka Miklós rendező a Krónika kérdéseire válaszolva elmondta: „Az operett-előadásokban való fellépés része a színészképzésnek. Az egyetem vezetősége kért fel arra, hogy a mesterkurzus elsőéves hallgatóival vegyek színre egy zenész vígjátékot. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a közönség részéről létezik az elvárás az ilyen előadások iránt.
Erdélyben nincs kimondottan operettszínház, ami nem csoda, hiszen az erdélyi városok nem tudnak eltartani több különálló színházat, így a meglévőknek sokféle igényt kell kielégíteniük.” Parászka Miklós ugyanakkor úgy véli: az igényes operett-előadás jó színésziskola. „Elsősorban a technikai oktatást szolgálja, jó alkalom a beszéd-, ének- és mozgástechnika fejlesztésére” – magyarázta a rendező.
Az elsőéves mesterképzősök mellett három harmadéves és két másodéves hallgató is szerepel a produkcióban. Az előadás zenei vezetője Csíky Csaba, a zenekar tagjai a Zenepedagógia Kar diákjai. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője László Ildikó, koreográfusa pedig Luca Kinga.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.