
2010. április 08., 09:382010. április 08., 09:38
Szilágyi László (1898–1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együttműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898–1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődött, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születtek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház és az Ezüstmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül az olyan slágerek fűződnek a szerzőpáros nevéhez, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, vagy a Pá, kis aranyom.
A szerzők sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet nagygyá és pestivé tették, és meghonosították Magyarországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém története Budapestről indul, Velencében zajlik, és Pesten ér véget. A kalandokban bővelkedő út közben olyan közismert dalok hangzanak el, mint a Holdvilágos éjszakán vagy a Mia bella signorina.
Parászka Miklós rendező a Krónika kérdéseire válaszolva elmondta: „Az operett-előadásokban való fellépés része a színészképzésnek. Az egyetem vezetősége kért fel arra, hogy a mesterkurzus elsőéves hallgatóival vegyek színre egy zenész vígjátékot. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a közönség részéről létezik az elvárás az ilyen előadások iránt.
Erdélyben nincs kimondottan operettszínház, ami nem csoda, hiszen az erdélyi városok nem tudnak eltartani több különálló színházat, így a meglévőknek sokféle igényt kell kielégíteniük.” Parászka Miklós ugyanakkor úgy véli: az igényes operett-előadás jó színésziskola. „Elsősorban a technikai oktatást szolgálja, jó alkalom a beszéd-, ének- és mozgástechnika fejlesztésére” – magyarázta a rendező.
Az elsőéves mesterképzősök mellett három harmadéves és két másodéves hallgató is szerepel a produkcióban. Az előadás zenei vezetője Csíky Csaba, a zenekar tagjai a Zenepedagógia Kar diákjai. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője László Ildikó, koreográfusa pedig Luca Kinga.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.