
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 16., 09:552010. július 16., 09:55
A nyíregyházi filmes a héten látogatott el először kamerával Szatmárra, és rögzítette az első filmkockákat a határ mindkét oldalán. „A magyarországi Vállaj község határában jártunk, ahonnan átjöttünk a romániai Börvely település Bekeknek nevezett határrészébe. Itt ugyanis már évek óta nem művelik a földeket, mert nagyon alacsonyak a területek, folyamatosan elönti őket a víz. Valamikor itt helyezkedett el az Ecsedi-láp, amely meghatározta e vidék lakóinak mindennapi életét” – mutatta be az egyik forgatási helyszínt az operatőr-rendező. A film bemutatja majd a lápi emberek mindennapjait, a csíkászok és pákászok eszközeit, munkamódszerét, a nagyecsedi sárvárat és a tájegység néprajzát, kultúráját.
A forgatókönyv szerint a film történelmi része az őskori kultúráktól napjainkig mutatná meg Szatmár jellegzetességeit. „Úgy tervezem, színészek segítségével felvett jelenetekkel mutatnánk be a különböző történelmi korok szatmári vonatkozásait. Persze ez még képlékeny, sok minden változhat a november elsejei bemutatóig” – tette hozzá a filmes szakember, aki korábban már több anyagot is készített például a Duna Tv-nek és más televíziótársaságoknak. Gindele Róbert, a Szatmárnémetiben működő megyei múzeum régészeti osztályának vezetője, a film szakmai tanácsadója a Krónikának elmesélte, nagyon gazdag régészeti lelőhelyek találhatók az egykori láp közvetlen közelében.
„A lápszéli befolyók, azaz az oda ömlő folyók deltái gazdag megélhetési forrást jelentettek a régi korok emberének, így több település is van ezen a vidéken. Ezek kisebb dombokon elhelyezkedő, nagyrészt római kori szabad dák és germán falvak, ahol 50–60 személy élt együtt. A mintegy 500 évig folyamatosan lakott területek egy részét már sikerült feltérképeznünk, egy-két helyen régészeti ástatások is folytak” – részletezte a régész. A készülő film a tervek szerint ezeken a helyszíneken forgatott jeleneteket is tartalmazni fog, de további légi felvételek készülnek hamarosan többek között az avasi dombvidékről. Szatmár főbb tájegységei, így a Kárpátok előhegyeivel tarkított Avas, az Ecsedi-láp vidéke, a Kraszna mente, az Érmellék és a Szamoshát is fontos helyszínei a csaknem egyórás dokumentumfilmnek.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.