
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 16., 09:552010. július 16., 09:55
A nyíregyházi filmes a héten látogatott el először kamerával Szatmárra, és rögzítette az első filmkockákat a határ mindkét oldalán. „A magyarországi Vállaj község határában jártunk, ahonnan átjöttünk a romániai Börvely település Bekeknek nevezett határrészébe. Itt ugyanis már évek óta nem művelik a földeket, mert nagyon alacsonyak a területek, folyamatosan elönti őket a víz. Valamikor itt helyezkedett el az Ecsedi-láp, amely meghatározta e vidék lakóinak mindennapi életét” – mutatta be az egyik forgatási helyszínt az operatőr-rendező. A film bemutatja majd a lápi emberek mindennapjait, a csíkászok és pákászok eszközeit, munkamódszerét, a nagyecsedi sárvárat és a tájegység néprajzát, kultúráját.
A forgatókönyv szerint a film történelmi része az őskori kultúráktól napjainkig mutatná meg Szatmár jellegzetességeit. „Úgy tervezem, színészek segítségével felvett jelenetekkel mutatnánk be a különböző történelmi korok szatmári vonatkozásait. Persze ez még képlékeny, sok minden változhat a november elsejei bemutatóig” – tette hozzá a filmes szakember, aki korábban már több anyagot is készített például a Duna Tv-nek és más televíziótársaságoknak. Gindele Róbert, a Szatmárnémetiben működő megyei múzeum régészeti osztályának vezetője, a film szakmai tanácsadója a Krónikának elmesélte, nagyon gazdag régészeti lelőhelyek találhatók az egykori láp közvetlen közelében.
„A lápszéli befolyók, azaz az oda ömlő folyók deltái gazdag megélhetési forrást jelentettek a régi korok emberének, így több település is van ezen a vidéken. Ezek kisebb dombokon elhelyezkedő, nagyrészt római kori szabad dák és germán falvak, ahol 50–60 személy élt együtt. A mintegy 500 évig folyamatosan lakott területek egy részét már sikerült feltérképeznünk, egy-két helyen régészeti ástatások is folytak” – részletezte a régész. A készülő film a tervek szerint ezeken a helyszíneken forgatott jeleneteket is tartalmazni fog, de további légi felvételek készülnek hamarosan többek között az avasi dombvidékről. Szatmár főbb tájegységei, így a Kárpátok előhegyeivel tarkított Avas, az Ecsedi-láp vidéke, a Kraszna mente, az Érmellék és a Szamoshát is fontos helyszínei a csaknem egyórás dokumentumfilmnek.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.