Emlékmű és emlékezés ’56-ra

Két és fél éves huzavona után pénteken 4 órakor avatják fel Kolozsvárott a Sétatér Szamos felőli oldalán lévő sétányon a Szakáts Béla szobrászművész tervei alapján felállított 1956-os emlékművet. Az emlékmű felállítását annak idején a Kolozsvár Társaság tagja, Tibád Zoltán javasolta, és a Kolozsvár-napok elnevezésű október 7–24 között zajló rendezvénysorozat keretében avatják fel – mondta el lapunknak Kántor Lajos, a társaság elnöke.

Így 2005-ben a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett meg, melyre 12 erdélyi magyar szobrászművészt hívtak meg. Gergely Zoltán, Bocskay Vince, Szakáts Béla, Sánta Csaba, Tőrős Gábor, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Vetró András, Kolozsi Tibor, Varga Mihály és Deák Árpád közül végül tizenegyen nyújtottak be összesen 12 pályaművet.

A Kántor Lajos, Dávid Gyula, Gergely István, Tibád Zoltán, Jakobovits Miklós, Koós András, Murádin Báyer Katalin, Maczalik Arnold és Dáné Tibor Kálmán alkotta zsűri titkos szavazással döntötte el, melyik pályamű kap lehetőséget a köztéren való felállításra. A pályázat eredményét 2006 januárjában hirdették ki, eszerint a legtöbb voksot a temesvári Szakáts Béla munkája kapta.

A Kolozsvári Társaság jelentkezett a magyarországi Ötvenhatos Emlékbizottság pályázatára, ahol „hosszas huzavona után” jelentősebb összeget kaptak, amely azonban még távolról sem fedezte az emlékmű felállításának költségeit – részletezte Kántor Lajos. A hiányzó részt a Communitas Alapítvány adta az emlékműre.

„Noha a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Bizottság egy nap alatt jóváhagyta a tervet, sőt meg is dicsérték a tervezetet, a kolozsvári városi tanácsnál évekig húzódott a jóváhagyás. Bár a tanácstagok is többségi szavazással jóváhagyták az emlékmű felállítását, de minden lépés után szükség volt egy újabb engedélyre” – magyarázta Kántor. Így 2006 helyett 2009 elején született meg a végleges határozat az emlékmű jóváhagyásáról, de ekkor úgy határoztak, hogy az avatással várnak október 23-áig – tette hozzá a Kolozsvár Társaság elnöke.

Az ajtó két oldala

„Szakáts Béla munkája véleményem szerint a legolvashatóbb az annak idején beérkezett pályaművek közül. A mű egy rézlemezekből megformált ajtó, melynek egyik felén rácsok vannak, börtönajtót imitálva, a másik oldalán stilizált napsugarakat láthatunk, ez a szabadságot szimbolizálja. Azért olyan kifejező ez az alkotás, mert benne van a rabság, a szorongás, és a felszabadulás reménysugara is. Az ajtó fémkeretén »In memoriam ’56« felirat szerepel” – magyarázta Kántor.

Az avatóünnepségen egyébként Magyarországról Szili Katalin, a román részről Smaranda Enache lesz jelen, de a meghívottak között szerepel az ’56-os meghurcoltak közül Dávid Gyula és Raoul Volcinschi, az RMDSZ képviseletében Markó Béla pártelnök, a Kolozsvár Társaság részéről pedig Kántor Lajos. Hogy a városházától a polgármester vagy valamelyik alpolgármester lesz-e jelen az ünnepségen, még nem derült ki – tudtuk meg csütörtökön Kántor Lajostól. A szobrot a magyar egyházak püspökei felszentelik, és két ’56-os vers is elhangzik.

Rendezvények sora Kolozsváron

Az avatóünnepség egyébként a Kolozsvár Társaság október 7-étől zajló Kolozsvár-napok rendezvénysorozatának része. A szintén az október 23-i megemlékezésekhez kapcsolódó rendezvények közül Kántor Lajos a csütörtökön hat órakor megnyitott Kolozsvári barokk című fényképkiállítást emelte ki, mely kolozsvári fotográfusok munkáit mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera épületének emeleti előcsarnokában, és a csütörtök este héttől magtartott operagálát, melynek keretében Erkel-, Liszt-, Csíky Boldizsár- és Kodály-műveket játszott a magyar opera társulata.

Szintén a Kolozsvár-napok részeként október 24-én a Kolozsvár Társaság székhelyén Cs. Szabó Lászlóra emlékeznek, beszédet mond Pomogáts Béla, valamint a társaság galériájában lévő állandó Cs. Szabó-emlékkiállítás is bővül többek között az írónak tavaly decemberben post mortem odaítélt Magyar Örökség díj oklevelével, valamint további, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott dokumentumokkal. Ugyancsak szombaton 12 órától Jancsó Miklós Bajor Andor írásaiból összeállított bohózatát élvezhetik az érdeklődők, ezt követően fellép a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda is.

A rendezvénysorozat záróakkordjaként szombaton 7 órától a Népművészeti Múzeumban Haydn-emlékhangversenyre kerül sor.