A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán tették közszemlére, és szentelték fel azt az emlékfalat, melyet a dancurási hősök temetőjéből megmentett keresztekből hoztak létre az első világháború kitörésének centenáriuma apropóján. A világégés eseményeire a Magyarhermányban 1884-ben született Kassay János tőrzsőrmester fotográfiáiból összeállított Frontképek címmel kiállítással is emlékeztek.
2014. szeptember 07., 17:292014. szeptember 07., 17:29
A múzeumban közel három évtizede őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kapott helyett. Az avatást, a keresztek megáldását pénteken délután az Örmény Kulturális Fesztivál keretében szervezték. A cserefából készített kereszteket lekezelték, újraírták a táblákon szereplő, még kiolvasható neveket, így kerültek a múzeum kertjének fedett fala alá.
A látogatható emlékhely létrehozásában a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület és az örmény plébánia működött együtt. „Aligha élt át a világ nagyobb borzalmat, mint amire az idén, száz év után emlékezünk. Tizenöt millió ember lett áldozata a nagy világégésnek. Annyi nemzet nyelvén még soha nem szállt fohász az ég felé, és annyi vigasztalan ember még soha sem hasonlott meg a földön, mint az első világháború alatt. Minderre nincs magyarázat, mint ahogy nincs megbocsátás se” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató.
Csergő Tibor múzeumigazgató ismertette a huszonhét fejfa sorsát, az emlékhely kialakításának előzményeit, kiemelve az örmény egyházzal ápolt jó szomszédi viszonyt, hiszen a terület, ahol közszemlére tették a fejfákat, az örmény egyház tulajdona.
„Az 1980-as évek vége felé a kommunista hatalom már nem tűrt meg olyan emlékművet, ami a régi osztrák-magyar világra emlékeztetett. Egy részüket száműzte a temetőkbe, ellehetetlenítette a megemlékezést az emlékhelyeken. Tinka Kálmánnak köszönhetően titokban sikerült bemenekíteni a múzeumba néhány keresztet a temetőben lévő, összesen 132 darabból” – ismertette a múzeumigazgató.
Mint fogalmazott, azért is volt fontos az emlékhely kialakítása, mert a városban, az igen elhanyagolt állapotban lévő dancurási temetőn kívül Gyergyószentmiklós közterületén nincs az első világháborúra, az elesett hősökre emlékeztető hely.
A kereszteket Trucza Sándor, az örmény egyház helyi plébánosa szentelte fel, az emlékezés koszorúinak elhelyezését a Frontképek című, Kassay János törzsőrmester első világháborús fotográfiáiból készült tárlat megnyitója követte. A családi hagyaték részét képező 105 fotográfiából 62 darabot állítottak ki a múzeumban. Nagy József hadtörténész beszélt a korszakról, amelyet a képek megidéztek, így rendhagyó történelemórán vehettek részt a jelenlévők.
Kassay L. Péter, a törzsőrmester unokája hozzájárulásával tehették közszemlére a képeket. Kassay János törzsőrmesterként szerelt le, amatőr módon fényképezett, és verseket is írt, így a fotók egy-egy rímbe szedett gondolatot, érzelmet is üzennek a híres 82-es székely gyalogezred életéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!