A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán tették közszemlére, és szentelték fel azt az emlékfalat, melyet a dancurási hősök temetőjéből megmentett keresztekből hoztak létre az első világháború kitörésének centenáriuma apropóján. A világégés eseményeire a Magyarhermányban 1884-ben született Kassay János tőrzsőrmester fotográfiáiból összeállított Frontképek címmel kiállítással is emlékeztek.
2014. szeptember 07., 17:292014. szeptember 07., 17:29
A múzeumban közel három évtizede őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kapott helyett. Az avatást, a keresztek megáldását pénteken délután az Örmény Kulturális Fesztivál keretében szervezték. A cserefából készített kereszteket lekezelték, újraírták a táblákon szereplő, még kiolvasható neveket, így kerültek a múzeum kertjének fedett fala alá.
A látogatható emlékhely létrehozásában a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület és az örmény plébánia működött együtt. „Aligha élt át a világ nagyobb borzalmat, mint amire az idén, száz év után emlékezünk. Tizenöt millió ember lett áldozata a nagy világégésnek. Annyi nemzet nyelvén még soha nem szállt fohász az ég felé, és annyi vigasztalan ember még soha sem hasonlott meg a földön, mint az első világháború alatt. Minderre nincs magyarázat, mint ahogy nincs megbocsátás se” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató.
Csergő Tibor múzeumigazgató ismertette a huszonhét fejfa sorsát, az emlékhely kialakításának előzményeit, kiemelve az örmény egyházzal ápolt jó szomszédi viszonyt, hiszen a terület, ahol közszemlére tették a fejfákat, az örmény egyház tulajdona.
„Az 1980-as évek vége felé a kommunista hatalom már nem tűrt meg olyan emlékművet, ami a régi osztrák-magyar világra emlékeztetett. Egy részüket száműzte a temetőkbe, ellehetetlenítette a megemlékezést az emlékhelyeken. Tinka Kálmánnak köszönhetően titokban sikerült bemenekíteni a múzeumba néhány keresztet a temetőben lévő, összesen 132 darabból” – ismertette a múzeumigazgató.
Mint fogalmazott, azért is volt fontos az emlékhely kialakítása, mert a városban, az igen elhanyagolt állapotban lévő dancurási temetőn kívül Gyergyószentmiklós közterületén nincs az első világháborúra, az elesett hősökre emlékeztető hely.
A kereszteket Trucza Sándor, az örmény egyház helyi plébánosa szentelte fel, az emlékezés koszorúinak elhelyezését a Frontképek című, Kassay János törzsőrmester első világháborús fotográfiáiból készült tárlat megnyitója követte. A családi hagyaték részét képező 105 fotográfiából 62 darabot állítottak ki a múzeumban. Nagy József hadtörténész beszélt a korszakról, amelyet a képek megidéztek, így rendhagyó történelemórán vehettek részt a jelenlévők.
Kassay L. Péter, a törzsőrmester unokája hozzájárulásával tehették közszemlére a képeket. Kassay János törzsőrmesterként szerelt le, amatőr módon fényképezett, és verseket is írt, így a fotók egy-egy rímbe szedett gondolatot, érzelmet is üzennek a híres 82-es székely gyalogezred életéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!