Fotó: A szerző felvétele
2010. november 12., 09:452010. november 12., 09:45
Bár a jelen levő körülbelül 43 kiadó és forgalmazó cég közül többen állítják: a gazdasági válság, az életszínvonal csökkenése rányomta bélyegét a tevékenységükre, többen úgy nyilatkoztak: érdemes könyvkiadással foglalkozni. Sőt új kiadók is beindultak.
A magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkársága részéről Mátis Bernadett köszöntötte tegnap, a megnyitón résztvevőket. Mint mondta: a magyar kormány mindig kiemelt feladatának tekintette, hogy támogassa a rendezvényt. Jövőre a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár tiszteletbeli vendége Magyarország lesz.
A marosvásárhelyi seregszemlét annak az eseménynek az „előszobájaként” kezelik. A könyvvásáron a résztvevőket ezután Csegzi Sándor, illetve Claudiu Maior, a város két alpolgármestere üdvözölte. Maior szerint a könyvnek mint szimbólumnak utólag be kellene kerülnie Marosvásárhely címerébe, hiszen évente néhány napra a település „a könyv fővárosává” válik.
A tegnapi megnyitón három kategóriában osztották ki a legszebb, legszínvonalasabb kiadványoknak járó díjakat. Idén a Bookart Kiadó két kategóriában kapott díjat. A gyerekkönyvek versenyében László Noémi Labdarózsa című gyermekverskötetét díjazták, amelyet Sulyovszky Sarolta illusztrált. A szépirodalmi kiadványok közül Hajdú Farkas Zoltán A dolgok rendje című regényét ismerték el.
Az albumok kategóriában Lázár Anna a Mentor Kiadónál megjelent Lövétei köröpölő című kötete került az élre. A szerző lapunknak elmondta: „A köröpölni szó azt jelenti, hogy valamit körbejárni, valami felől érdeklődni, felfedni titkait. Például a legény, ha valamit el akar érni, előbb megköröpöli a lány szüleit.” Lázár Anna Lövétén született, most Budapesten parapszichológus. Mint mondja: a kötet úgy született, hogy felfedezett Székely István fotográfus műhelyében több mint 100 archív felvételt Lövétéről, azokhoz írt szövegeket. A képek is benne vannak a kötetben.
A Pallas – Akadémia Kiadó vezetőjének, Tőzsér Józsefnek a fia, Tőzsér László új kiadót létesített. Mint mondja: „A Gutenberg Kiadó első bemutatkozóját itt tartjuk, a vásáron, itt mutatjuk be első három kiadványunkat. Mi más irányba szeretnénk haladni, mint a Pallas – Akadémia. A vásáron három gyermekkönyvvel veszünk részt, ezek a nagy mesemondók – Jókai Mór, Benedek Elek és Móra Ferenc – Mátyás királyról szóló meséit tartalmazzák, a kötetek tehetséges illusztrátorok rajzaival jelentek meg.” Tőzsér László szerint van még hely a könyvpiacon. 1998-ban indult be lényegében a Gutenberg-műhely, de nem volt saját nyomdájuk.
Úgy gondolták, ha sikerül saját nyomdát működtetniük, akkor tovább lehet lépni. Több kiadónak dolgoznak immár, és a vállalkozószférát is megcélozták nyomtatványaikkal. A gyermekkönyvek kiadását két csíkszeredai mecénás is támogatta, így a könyvek ára nem túl borsos.
A Pallas – Akadémia Kiadó vezetője, Tőzsér József elmondta: idén 35 kötetük jelent meg. Sok művészalbumot adtak ki, az Életjel sorozatban most jelent meg a Gaál Andrásról, majd a Márton Árpádról szóló kötet, következik Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin, jövőre pedig Kákonyi Csilla. A Műterem sorozatban idén több könyvet adtak ki: a vásárhelyi Bandi Katiról, a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihályról, a vadjahunyadi Fazekas Tiborról, a csíki Zsigmond Mártáról, a sepsiszentgyörgyi Köllő Margitról. Tőzsér szerint az értékesítés nehézkesebbé vált, hiszen a leghűségesebb könyvvásárlók, a tanárok fizetése 25 százalékkal csökkent.
A kolozsvári Koinónia Kiadó gazdasági vezetője, Dósa Pál szerint a 2010-es év kicsit nehezebb volt, mint a korábbi esztendők, a forgalom visszaesett. Ugyanakkor a kiadott könyvek tekintetében nem mutatkozott visszaesés. A könyvvásárra 12 címet jelentettek meg. A kiadó izgalmas kéziratokat kapott idén, többek között Kányádi Sándor Volt egyszer egy kis zsidó című kötete jelent meg náluk, amely az erdélyi jiddis népköltészetből nyújt válogatást.
A Pro-Print Kiadó vezetője, Burus Endre jó eredményekről számolt be a Krónikának. „Számunkra a 2010-es év jobb volt, mint az előbbi esztendő. 2010-ben 23 kötetet adunk ki, ebből még nem mindegyik készült el. Folytattuk a történelmi jellegű sorozatunkat, megjelent Novák Csaba Zoltán Aranykorszak? című könyve a Ceauşescu-éráról, amit nagyon vártak az olvasók” – mondta. Burus Endre szerint az Erdélyi ízek című szakácskönyv náluk a sláger, a Gergely Éva által összegyűjtött recepteket első alkalommal tizenegy éve adták ki, azóta rengeteg kiadást ért meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok