KMN – Elátkozott japán rókatündér Kolozsváron

Kolozsvár is beleszeretett Lizába

Liza filmbeli partnereihez hasonlóan, a kolozsvári közönség is beleszeretett a rókatündérbe. Ujj Mészáros Károly idén februárban bemutatott, és azóta is töretlen népszerűségnek örvendő, Liza, a rókatündér című filmjét szerda este a vetítették, a Sapientia EMTE amfiteátruma azonban kicsinek bizonyult.

Olyannyira, hogy mikor egyértelművé vált, hogy nem fog minden érdeklődő beférni a terembe, a szervezők bejelentették: másnap, csütörtök délben ismét bemutatják az alkotást, amely minden bizonnyal az őszi kincses városi Filmtettfeszten is látható lesz. A szerda délutáni vetítésen kiderült: a rókatündér nem véletlenül nyűgözi le a közönséget minden országban, ahol bemutatják, és nem indokolatlanul nyert már számtalan díjat neves külföldi fesztiválokon.

Ujj Mészáros Károly alkotása történet és képi világ tekintetében is egyedülálló, új és merész. A Csudapesten játszódó sztori főhőse Liza (Balsai Móni), a visszafogott, szerény és hallgatag ápolónő, akinek egyetlen barátja a csak általa látott Tomy Tani japán táncdalénekes szelleme. Liza legnagyobb álma, hogy végre rátaláljon az igazi, ponyvaregényekbeli szerelem, féltékeny szellembarátja azonban folyamatosan ennek megakadályozásán munkálkodik.

A kolozsvári vetítés utáni beszélgetésen Ujj Mészáros Károly rendező elmondta, a filmhez az inspirációt Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című drámájából merítette még 2007 körül, a történethez pedig később kapcsolta hozzá a japán szálat, valamint az elátkozott rókatündérekről szóló japán legendát. A Liza, a rókatündér tulajdonképpen szívmelengető mese, amelyben minden, még az amúgy túl szépnek ható virágszirmos happy end is lehetséges.

„Olyan időket élünk, amiben kell az ilyen. Az emberek szívesen időznek nem feltétlenül valóságos világokban” – fogalmazott ennek kapcsán a rendező. A meseszerűség nemcsak a valószerűtlen történetben, hanem a képi világban is erőteljes: az alkotók intenzív, a háttérből kiugró színeket, és a magyar filmektől meglehetősen távol álló effektusokat is használnak. A beszélgetésen egyébként az is kiderült, hogy míg egy nagyszabású amerikai filmben 5–600 ember dolgozik a vizuális effektusokat képző stábban, addig a Liza, a rókatündér esetében huszonöten végezték ezt a feladatot, ami magyar filmes kontextusban még mindig jelentősnek számít.

A közönség soraiból elhangzó kérdésre, miszerint a japán és a finn westernszál mellett miért építettek be a filmbe hatvanas – illetve Ujj Mészáros Károly pontosítása szerint inkább hetvenes – éveket idéző elemeket, a rendező több érvet is felhozott. “A filmnek társadalomkritikai éle is van, például a McDonald’s-ot szurkáljuk. Ha ezeket a dolgokat a múltba helyezzük, akkor egyrészt nem bántódik meg senki, de a nézőhöz elérnek ezek az elemek” – fogalmazott.

A másik indok szerint, „ha már Csudapest, és minden megtörténhet, miért ne történhetne meg az is, amit a hetvenes években annyira szerettünk volna: a kapitalizmus.”A beszélgetésen a rendező új filmtervükről is beszámolt: elárulta, hogy ezúttal teljesen mást terveznek: egy napjainkban játszódó krimit szeretnének leforgatni, amire már igényeltek támogatást.

Kiállítás műemlék épületek állapotáról

Az erdélyi református egyház tulajdonában lévő műemlék épületek állapotát dokumentáló műszaki rajzokból nyílt kiállítás Erdélyi műemlékek címmel a kincses városbeli Szabók bástyájában. Gaál György, a tárlatot szervező Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a Krónikának elmondta, húsz olyan tablót állítottak ki, amelyek főleg református egyházi tulajdonban lévő épületek felmérését tükrözik.

Láthatóak az alaprajzok, az, hogy különböző szemszögből nézve hogyan néznek ki ezek az épületek. Mint részletezte, mérnöki munkák ezek, amelyek elengedhetetlenek minden pályázatkészítésnél: ezeket mellékelni kell, bárhová pályáznak műemlék felújításra.

Gaál György ugyanakkor kifejtette, a templomok egy része már túl van a restauráláson, ilyen az idén befejezett széki templom és a Farkas utcai református templom. A templomok többsége ugyanakkor még ott tart, hogy a parókiák, illetve az egyházkerület különböző meghirdetett pályázatokra beadja a finanszírozási igényt alátámasztó iratcsomót. Ezekhez mellékelik a tárlaton is látható, részben gépi eszközökkel készült, rézben kézzel készített műszaki rajzokat, felmérési adattárakat.

Ezek önmagukban is dokumentumok, ha történetesen nem is kerül sor 10–15 éven belül az épület restaurálására – mert akadnak olyan templomok is, ahol már nincs gyülekezet és kilátástalan a helyreállítás – ez az aprólékos rajz akkor is megőrzi azt az állapotot, ahogy 2010–15 között az épület kinézett – magyarázta a történész.

„Feltételezésünk szerint ugyanilyen felméréseket végeznek a többi egyházak is – az unitáriusok, katolikusok és lutheránusok – és elképzelhető, hogy ezeket a felméréseket egy közös kötetben meg tudjuk jelentetni” – fejtette ki Gaál György. Hozzáfűzte, a most kiállított húsz tabló a zajtai Vitéz Gaál Lajos kulturális Egyesület anyagi hozzájárulásával, a határon átnyúló együttműködés keretében készült el a kiállítás számára.

Először a magyarországi Zajtán állították ki a tablókat júliusban. Kolozsváron ez az első alkalom, hogy láthatja a nagyközönség. A továbbiakban pedig vándorkiállításként több városban bemutatják. Úgy tervezik, hogy a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium falain helyezik el ezeket a tablókat, hogy a Kolozsváron tanuló ifjúság megismerkedhessen velük. „Mindenkinek jó tudni, milyen kincsekkel rendelkezünk” – szögezte le Gaál György.

Gazdag program a hét végén is

Hagyományosan a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartják az idén 17. alkalommal megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozót, a hagyományos felvonulás, amelyen a részt vevő együttesek mutatkoztak volna be, az esős időjárás miatt elmaradt. A néptáncgálát a főtéri nagyszínpadon tartották csütörtök délután, Lajkó Félix hegedűvirtuóz fellépése előtt.

A hét hátralevő napjaiban is gazdag kulturális programkavalkád várja a nagyérdeműt a kincses városban, többek közt könyvbemutatók, színházi előadások, néptáncelőadások, kerekasztal-beszélgetések, filmbemutatók. Részletek a Magyarnapok.ro oldalon olvashatóak.