A Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori művésze, Sebők Klára Komiszkenyér című könyvét mutatták be szombat délután a kincses városban, a Kolozsvár Társaság székhelyén.
2014. december 07., 19:502014. december 07., 19:50
A Korunk Baráti Társaság kiadásában megjelent kötet címével kapcsolatban a szerző elmondta: örökölt egy receptes füzetet édesanyjától, amelyben többek között a komiszkenyér receptje is szerepelt, aztán eszébe jutottak azok a „komisz körülmények”, amelyek közt régen éltek.
A fejezetcímek is a kommunista rezsim hétköznapjainak élethelyzeteire utalnak, ilyen például a Végre hús, vagy a Végre otthon. A könyvismertetőn a színésznővel Köllő Katalin újságíró, a kötet szerkesztője beszélgetett. Felvezetőjében elmondta: a könyv Harag György színész, rendező és a könyv szerzőjének férje Héjja Sándor színész művészetét mutatja be elsősorban.
Sebők Klára elmondta, ha 1988-ban, amikor férjével kitelepültek Pécsre, tudták volna, hogy egy év múlva megbukik a Ceauşescu-rendszer, akkor nem mennek el. Mint elmesélte: nem volt egyszerű elmenni, Pécsen nem ismerték őket, nehéz volt beilleszkedni, egyik színészkollégájuk le is románozta őket.
Mint részletezte, azóta is minden nyáron hazajárnak a Hargita megyei Libánba, ahol házat vásároltak – itt írta meg a könyvet is. A színésznő arra is visszaemlékezett, hogy amikor a rendszerváltás után visszatért Kolozsvárra, nem érzett nosztalgiát, hiszen éppen piros-sárga-kékre voltak festve a padok, a piacon pedig egy nő letámadta őket, amiért magyarul beszéltek. A könyvbemutatón megszólalt Sebők Gábor, Sebők Klára fia, aki elmondta: 5-6 éves korában kiszaladt a színházból, amikor az Egy lócsiszár virágvasárnapja című Sütő-darab bemutatóján azt látta, hogy szüleit „felakasztják”.
A könyv szinopszisa szerint a mű hibrid műfajú, hiszen egyszerre kortörténet a 60–80-as évek Romániájának magyar színjátszásáról, a kolozsvári színjátszás nagy alakjairól és korszakairól, érintve a híres erdélyi rendező, Harag György munkásságát.
Másfelől áttételes módon szakácskönyv is, hiszen az emlékek a szerő édesanyja kézzel írt szakácskönyvének lapjai között is felbukkannak, amelyeken a 80-as évek romániai nélkülözésének „szinte semmiből készült” receptjei szerepelnek. A könyv célja a kolozsvári színjátszás egyik legnagyobb korszakának könnyed, mégis néhol tragikus bemutatása emberi sorsokon, tragikomikus történeteken keresztül, megfűszerezve soha nem látott zsidó receptekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!