Egy életmű metszete – Márton Árpádnak nyílt kiállítása Kaposváron

Csíkszereda Kaposvár testvérvárosa, és az elmúlt évek során a két település között egyre több kulturális kapocs jött létre.

„Hamarosan a Csíki Székely Múzeumban Rippl Rónai József munkáiból nagyszabású kiállítás lesz megtekinthető, cserében addig a kaposváriak Márton Árpád munkáit látogathatják” – mondta el lapunknak Antal Attila alpolgármester.

Márton Árpád megtiszteltetésnek vette a felkérést, mivel ekkora kiállítótérben még nem mutathatta be alkotásait.

„Arra gondoltam, megtörténhet, hogy többé nem adódik ilyen alkalom, ezért 1954-től, vagyis a középiskolai évektől kezdve 2014-ig, ami belefér, mindent kiállítok. Igaz, így is csak öt munkámat kellett kölcsönözzem a 102-ből a kiállítás idejére, a többi alkotás a műtermemben rendelkezésre állt. Nagyon jól fogadták a kiállítást, melyet Kaposvár polgármestere nyitott meg és Szücs György, valamint Banner Zoltán művészettörténészek méltattak” – mesélte a képzőművész.

„Merítsünk erőt és büszkeséget Márton Árpád festményeiből” – ezt kívánta Kaposvár polgármestere, Szita Károly a tárlatnyitón. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán pedig úgy vélte, hogy ezek a festmények, pasztellek a székely ember helytállását fogalmazzák meg. Banner Zoltán művészettörténész kiemelte: „Márton Árpád a székely festőiskola harmadik nemzedékének tagjaként példaszerűen képviseli ezt az értékmegőrző hivatást”.

Ahogy az alkotótól megtudtuk, a kiállítás jó keresztmetszete életpályájának. „Az alkotói pályám kezdetéről is vittem festményeket, amelyeken még nagyon érződik a Nagybányai Festőiskola és Munkácsy Mihály vagy Paál László hatása. Nagyon jól látszik, hogy honnan indultam, ugyanakkor ez tükrözi azt is, hogy 18 éves koráig milyen képzőművészeti nevelést kapott Marosvásárhelyen egy diák, az 50-es években. Ráneveltek minket arra, hogy a klasszikus magyar képzőművészet a gyökerünk, és ehhez kell kiforrott alkotóként is viszonyulni, igazodni” – mutatott rá a művész.

Amint visszaemlékezett, a főiskolán alkotta meg az első emberalakos kompozíciókat, a Parasztbánat és A kenyérszelő című képeket, amelyek megjelölték számára az utat, amelyet a későbbiekben bejárt. „Ugyanide tartoznak a Jó reggelt nap, a Vajúdás és a Föld fiai című kompozíciók, végül pedig az utóbbi években készített pasztellképeimből vittem el úgy 15-öt” – ismertette a tárlat anyagát a képzőművész.