Fotó: Biró István
2012. november 21., 08:552012. november 21., 08:55
A budapesti egyetem és a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem együttműködésének eredményeként a kincses városban megrendezett tárlat anyagában videoinstalláció, ledlámpák segítségével létrehozott mozgóképek, virtuális szobrok láthatók.
A tárlat egyébként egy hosszú távúra tervezett együttműködés első lépése a két képzőművészeti felsőoktatási intézmény között. A kiállítást Istvánkó Bea, Őze Eszter, Kis Veronika Edit és Sparing Stefánia, a MKE Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzési szakának hallgatói állították öszsze. Az Ács Attila, Fillér Máté, Horváth Tünde, Kiss Gergely József, Mondik Noémi és Pálinkás Bence munkáit bemutató kiállítás rövid megnyitóját követően a tárlat kurátorai elmondták: két hónapos munkájukba került a kiállított műalkotások kiválogatása. A feladatot a Kiállításrendezési gyakorlat című szemináriumuk keretében hajtották végre. Mint részletezték, fontos volt számukra, hogy a teljes egyetemet reprezentálja a tárlat. Hozzáfűzték, tanáruk, Szoboszlai János, az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének vezetője
A kurátori tanulmányok kihívásai címmel tartott nyilvános előadást a kiállítást megelőzően, azt szerették volna kellőképpen illusztrálni. Elmondták, az egyetem egykori és jelenlegi diákjainak munkáiból álló tárlat anyagát saját koncepciójuk alapján állították össze.
„Olyan képzőművészeti területet választottunk, amely a mi generációnknak testhezálló, ehhez nagyon sokan hozzá tudnak szólni. Érdekes volt, hogy ki tudtunk hozni belőle együtt, közösen valamit” – mutatott rá Istvánkó Bea. Hozzátette, fontos válogatási elvük volt az interdiszciplinaritás, az MKE honlapján olvasható ismertető szerint a szelekció alapja az a megfigyelés, hogy sok művészhallgató a tanszékekre jellemző tradicionális műfajokon túl új technikákkal is kísérletezik. A kiállított alkotások jó példái e kísérletezőkedvnek: a fiatal generáció művészei már teljes természetességgel használják a digitális világ technikáit, eszköztárát és motívumait. A Krónika kérdésére Istvánkó Bea elmondta: a tárlat célja egyúttal az ismerkedés is volt.
„Nagyon jó lenne, hogyha a különböző országok, elsősorban Kelet-Európa képzőművészeti egyetemei ismernék egymás munkáit, ezáltal saját látókörüket is bővítve” – fogalmazott a kiállítás egyik kurátora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok