A Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban nyitották meg hétfőn délután a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című kiállítását. A tárlat nem csupán látványában nyújt egyedi élményt a látogatóknak, a vállalkozó szelleműek múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek.
2014. június 03., 17:392014. június 03., 17:39
Csergő Tibor múzeumigazgató szerint a székelyföldi leleteket is bemutató embertani tárlat „nagyon tanulságos lesz minden érdeklődő számára”. A vándorkiállítás kurátori tisztségét betöltő intézmény vezetőjeként arról is tájékoztatott, hogy a nagy költségvetésű tárlat létrejöttében jelentős szerepet vállaltak a székelyföldi múzeumok – az anyagot ugyanis több helyszínen is bemutatnák – mindamellett, hogy a kiállítást támogatja a Nemzeti Kulturális Alap.
„Nem olcsó mulatság egy antropológiai kiállítást bemutatni, hiszen megvannak a szállítási feltételei, biztosítási költségei, emellett megfelelő mikroklímát kell kialakítani a kiállítóterekben” – magyarázta Csergő Tibor. A kiállítás biztosítási értéke megközelítőleg 100 ezer euró.
Árulkodó részletek
Ritkaságokat vonultat fel a tárlat – vezette fel a négy teremnyi kiállított anyag bemutatását dr. Pap Ildikó antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának igazgatója, részletesen ismertetve a látnivalókat.
A kiállítás első részében egy rövid anatómiai bevezetővel találkozhat a látogató, megismerkedhet az antropológia fogalmával, a magyar antropológia történetével, rálátást kap a csontok „útjára” a régészeti feltárásoktól egészen a kutatók asztaláig.
Az embertanról, a tudományágban alkalmazott nemi és életkorbecslő módszerekről is ismereteket sajátíthat el az érdeklődő a bevezető teremben, megtudhatja ugyanakkor, hogy különböző betegségek milyen nyomokat hagynak a csontokon, hogyan lehet ezeket észrevenni. Kis időre a látogató is kutatóvá válhat: a kezébe veheti a csontokat, és lehetősége van arra, hogy egy teljes csontvázzal összehasonlítva azonosítsa azokat.
A következő teremben a székelyföldi antropológia, illetve történeti antropológia legújabb kutatási eredményeit foglalja össze a kiállítás anyaga. Itt is eredeti csontok vannak a Csíkszéken, Háromszéken, illetve Udvarhelyszéken feltárt temetőkből. Néhány beteg csontot is bemutat a tárlat, például egy csípőficamos és néhány szifiliszes egyén csontjait is.
Szent László arca
A harmadik teremben arcok elevenednek meg a látogatók előtt. A kiállítás ezen része a plasztikus arcrekonstrukció alkalmazásával mutatja be, hogyan is nézhetett ki a koponya tulajdonosa. Összesen tizenegy arcrekonstrukciót, többek között Szent László király, III. Béla, Janus Pannonius és Rotterdami Erasmus rekonstruált arcát veheti szemügyre a látogató.
A következő helyszínen az orrok, fülek, szájak típusai vannak bemutatva, illetve az, hogy miként alkalmazzák ezeket az arcrekonstrukcióban. Végül a kezekkel foglalkozik a tárlat, játékos módszerrel mutatva be a kéz- és ujjlenyomatokat, illetve különböző életkorú és nemű egyének kezeit. A kiállítás során múzeumpedagógiai foglalkozásokra várják a diákokat, a programot egyelőre a tanév végéig hirdeti meg a múzeum. A játékos, interaktív módszerekre épülő tevékenységeket csoportoknak ajánlják. A tárlat augusztus 10-éig látogatható Gyergyószentmiklóson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!