2010. április 08., 10:082010. április 08., 10:08
Közel 150 ezer látogatója volt annak a négy nagyszabású kiállításnak, amelyet az elmúlt három évben rendeztek a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A Munkácsy-tárlat, a nagybányai festőiskolát népszerűsítő kiállítás, a tatárjárást bemutató, illetve a fáraók korabeli egyiptomi művészetet ismertető tárlat komoly népszerűségnek örvendett a csíkszeredai lakosság és az oda érkező turisták körében is.
„Olyan tematikájú és olyan kiállítási anyagot felsorakoztató gyűjteményeket mutatunk be a múzeumunkban, amelyeket egyébként a távolságok vagy egyéb akadályok miatt nem állna módjában megtekinteni az itt élő lakosságnak” – közölte lapunkkal Gyarmati Zsolt. Az intézményvezető szerint a múzeumnak egy ilyen kiállítás megszervezéséhez 8–10 hónapra van szüksége.
„Nagyrészt támogatóktól és pályázatok útján sikerül előteremtenünk a kiállításokhoz szükséges anyagi hátteret. Emellett a városi önkormányzat mint az intézmény fenntartója szintén segít, és a belépőjegyekből is származik bevételünk” – tette hozzá az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy komoly pénzbe kerül a tárlatok reklámozása, a kiállított műtárgyak biztosítása, őrzése és a számukra megfelelő klíma kialakítása. Gyarmati szerint valamennyi kiállítással igyekeznek elérni legalább a nullaszaldót, ám az előző évekhez képest az idei év első negyedében 30 százalékkal kevesebb látogatójuk volt.
Az intézmény jelenleg a Démoni ragály: a pestis című vándortárlattal várja a látogatókat, május 1. és július 25. között pedig újabb nagyszabású képzőművészeti kiállításnak ad otthont. Az átfogó tárlat a 19. század magyar festészetét hozza közelebb az erdélyi közönséghez, és 19 alkotó 62 munkáját mutatja be. A kiállított mesterművek többek között Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Pál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkái, amelyeket a budapesti Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum anyagából válogattak.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.