2010. április 08., 10:082010. április 08., 10:08
Közel 150 ezer látogatója volt annak a négy nagyszabású kiállításnak, amelyet az elmúlt három évben rendeztek a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A Munkácsy-tárlat, a nagybányai festőiskolát népszerűsítő kiállítás, a tatárjárást bemutató, illetve a fáraók korabeli egyiptomi művészetet ismertető tárlat komoly népszerűségnek örvendett a csíkszeredai lakosság és az oda érkező turisták körében is.
„Olyan tematikájú és olyan kiállítási anyagot felsorakoztató gyűjteményeket mutatunk be a múzeumunkban, amelyeket egyébként a távolságok vagy egyéb akadályok miatt nem állna módjában megtekinteni az itt élő lakosságnak” – közölte lapunkkal Gyarmati Zsolt. Az intézményvezető szerint a múzeumnak egy ilyen kiállítás megszervezéséhez 8–10 hónapra van szüksége.
„Nagyrészt támogatóktól és pályázatok útján sikerül előteremtenünk a kiállításokhoz szükséges anyagi hátteret. Emellett a városi önkormányzat mint az intézmény fenntartója szintén segít, és a belépőjegyekből is származik bevételünk” – tette hozzá az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy komoly pénzbe kerül a tárlatok reklámozása, a kiállított műtárgyak biztosítása, őrzése és a számukra megfelelő klíma kialakítása. Gyarmati szerint valamennyi kiállítással igyekeznek elérni legalább a nullaszaldót, ám az előző évekhez képest az idei év első negyedében 30 százalékkal kevesebb látogatójuk volt.
Az intézmény jelenleg a Démoni ragály: a pestis című vándortárlattal várja a látogatókat, május 1. és július 25. között pedig újabb nagyszabású képzőművészeti kiállításnak ad otthont. Az átfogó tárlat a 19. század magyar festészetét hozza közelebb az erdélyi közönséghez, és 19 alkotó 62 munkáját mutatja be. A kiállított mesterművek többek között Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Pál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkái, amelyeket a budapesti Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum anyagából válogattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok