Jakobovits Miklós (1936-2012) Munkácsy- és Arshile Gorky-díjas festőművész csendéleteiből, városi tájaiból és tárgylenyomataiból nyílt kiállítás a hétvégén a budapesti Forrás Galériában.
2014. november 10., 18:552014. november 10., 18:55
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza galériájának tizedik kiállítása november 23-ig látható. A tárlaton bemutatják többek között Jakobovits Miklós 1999-ben készült az Égi szikla, a Forma-ritmus és a Kapu című festményeit. A tárlatot Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, Szász Jenő, az intézet elnöke, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.
A kolozsvári születésű Jakobovits Miklós képalkotására a szürrealizmus örökségének és a groteszk látásmódnak a vegyítése volt jellemző. Főként csendéleteket és városi tájakat festett, melyek a látványtól elvonatkoztatva jelennek meg a vásznon.
Fiatalon nagy hatással volt rá az olasz metafizikus festészet, elsősorban Carlo Carra és Giorgio Morandi. Az 1970-es években az ő hatásukra kezdett érdeklődni az olasz trecento festészete iránt, amelynek számos tanújele látható alkotásaiban: a sokalakos, szimbolikus kompozíciók, a képeinek megszerkesztése, az egyes figurák gótikus megfogalmazása, valamint a lokálszínek használata.
Az 1980-as években az absztrakció és az olasz arte povera hatása volt felismerhető táblaképein, de végig megőrizte a kivitelezés mívességét. Figyelme a téma plasztikai megformálása felé fordult, az agyag lehetőségei, valamint a kollázs technikája foglalkoztatta. Így jutott el a tárgylenyomatok és a képtárgyak készítéséhez. Sokoldalúságát jellemezte, hogy írt esztétikai tanulmányokat, kisesszéket, kiállítás-kritikákat, valamint művészeti jellegű útirajzokat.
Jakobovits Miklós a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Kádár Tibortól és Miklóssy Gábortól tanult. 1961-től 1963-ig a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezője volt.
1965-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke, valamint a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársaként, később a gyűjtemény főmuzeológusaként dolgozott. 1997-ben a nagyváradi Ady Társaság és a Keresztény Kutató Központ alapító tagja, ez utóbbinak művészeti igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére jött létre az Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgyön.
2001-ben Jakobovits Miklós és Alexandru Saseanu közös restaurátori munkájának köszönhetően nyitották meg a nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. 2003-ban Munkácsy-díjjal, 2012-ben Arshile Gorky-díjjal jutalmazták munkásságát, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!