Jakobovits Miklós (1936-2012) Munkácsy- és Arshile Gorky-díjas festőművész csendéleteiből, városi tájaiból és tárgylenyomataiból nyílt kiállítás a hétvégén a budapesti Forrás Galériában.
2014. november 10., 18:552014. november 10., 18:55
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza galériájának tizedik kiállítása november 23-ig látható. A tárlaton bemutatják többek között Jakobovits Miklós 1999-ben készült az Égi szikla, a Forma-ritmus és a Kapu című festményeit. A tárlatot Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, Szász Jenő, az intézet elnöke, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.
A kolozsvári születésű Jakobovits Miklós képalkotására a szürrealizmus örökségének és a groteszk látásmódnak a vegyítése volt jellemző. Főként csendéleteket és városi tájakat festett, melyek a látványtól elvonatkoztatva jelennek meg a vásznon.
Fiatalon nagy hatással volt rá az olasz metafizikus festészet, elsősorban Carlo Carra és Giorgio Morandi. Az 1970-es években az ő hatásukra kezdett érdeklődni az olasz trecento festészete iránt, amelynek számos tanújele látható alkotásaiban: a sokalakos, szimbolikus kompozíciók, a képeinek megszerkesztése, az egyes figurák gótikus megfogalmazása, valamint a lokálszínek használata.
Az 1980-as években az absztrakció és az olasz arte povera hatása volt felismerhető táblaképein, de végig megőrizte a kivitelezés mívességét. Figyelme a téma plasztikai megformálása felé fordult, az agyag lehetőségei, valamint a kollázs technikája foglalkoztatta. Így jutott el a tárgylenyomatok és a képtárgyak készítéséhez. Sokoldalúságát jellemezte, hogy írt esztétikai tanulmányokat, kisesszéket, kiállítás-kritikákat, valamint művészeti jellegű útirajzokat.
Jakobovits Miklós a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Kádár Tibortól és Miklóssy Gábortól tanult. 1961-től 1963-ig a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezője volt.
1965-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke, valamint a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársaként, később a gyűjtemény főmuzeológusaként dolgozott. 1997-ben a nagyváradi Ady Társaság és a Keresztény Kutató Központ alapító tagja, ez utóbbinak művészeti igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére jött létre az Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgyön.
2001-ben Jakobovits Miklós és Alexandru Saseanu közös restaurátori munkájának köszönhetően nyitották meg a nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. 2003-ban Munkácsy-díjjal, 2012-ben Arshile Gorky-díjjal jutalmazták munkásságát, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!