Jakobovits Miklós (1936-2012) Munkácsy- és Arshile Gorky-díjas festőművész csendéleteiből, városi tájaiból és tárgylenyomataiból nyílt kiállítás a hétvégén a budapesti Forrás Galériában.
2014. november 10., 18:552014. november 10., 18:55
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza galériájának tizedik kiállítása november 23-ig látható. A tárlaton bemutatják többek között Jakobovits Miklós 1999-ben készült az Égi szikla, a Forma-ritmus és a Kapu című festményeit. A tárlatot Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, Szász Jenő, az intézet elnöke, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.
A kolozsvári születésű Jakobovits Miklós képalkotására a szürrealizmus örökségének és a groteszk látásmódnak a vegyítése volt jellemző. Főként csendéleteket és városi tájakat festett, melyek a látványtól elvonatkoztatva jelennek meg a vásznon.
Fiatalon nagy hatással volt rá az olasz metafizikus festészet, elsősorban Carlo Carra és Giorgio Morandi. Az 1970-es években az ő hatásukra kezdett érdeklődni az olasz trecento festészete iránt, amelynek számos tanújele látható alkotásaiban: a sokalakos, szimbolikus kompozíciók, a képeinek megszerkesztése, az egyes figurák gótikus megfogalmazása, valamint a lokálszínek használata.
Az 1980-as években az absztrakció és az olasz arte povera hatása volt felismerhető táblaképein, de végig megőrizte a kivitelezés mívességét. Figyelme a téma plasztikai megformálása felé fordult, az agyag lehetőségei, valamint a kollázs technikája foglalkoztatta. Így jutott el a tárgylenyomatok és a képtárgyak készítéséhez. Sokoldalúságát jellemezte, hogy írt esztétikai tanulmányokat, kisesszéket, kiállítás-kritikákat, valamint művészeti jellegű útirajzokat.
Jakobovits Miklós a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Kádár Tibortól és Miklóssy Gábortól tanult. 1961-től 1963-ig a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezője volt.
1965-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke, valamint a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársaként, később a gyűjtemény főmuzeológusaként dolgozott. 1997-ben a nagyváradi Ady Társaság és a Keresztény Kutató Központ alapító tagja, ez utóbbinak művészeti igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére jött létre az Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgyön.
2001-ben Jakobovits Miklós és Alexandru Saseanu közös restaurátori munkájának köszönhetően nyitották meg a nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. 2003-ban Munkácsy-díjjal, 2012-ben Arshile Gorky-díjjal jutalmazták munkásságát, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!