
Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában született sokgyermekes családban
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
2025. március 26., 21:342025. március 26., 21:34
Amint a Liszt Intézet Bukarest közölte, a csángó Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének bemutatóját április 3-án 19 órától tartják. A rendezvényen jelen lesz a szerző Szőcs Anna, akivel Oláh-Gál Elvira, a kötet szerkesztője beszélget. Szőcs Anna saját családjának történetét meséli el, különösen édesanyja emlékét idézi meg a könyvben. A generációs kapcsolatot és a családi hagyományok átörökítését ábrázolja, miközben a rózsa szimbolikusan az életutat, az emlékeket és a szeretetet képviseli.
„Az élettörténet ideiglenes, átmeneti és állandó állomásain (Pusztina, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Zánka) a mikrovilág is feltárul akkor, amikor Szőcs Anna a nyilvános, a személyes és a titkos életéből felfedi a felfedhetőt. [...] Minden adott volt ahhoz, hogy elvesszen. Hogy a gyermekkor kétarcúságában ne higgyen a szeretet mindenhatóságában. Hogy a kommunizmus terrorjában a gonoszság megkeserítse.
Hogy a hazaérkezése ne megérkezés legyen. Minden adott volt ahhoz, hogy ne sikerüljön. Csakhogy Szőcs Anna élettörténete éppen arra szolgál példát, hogy minden adott volt ahhoz is, hogy sikerüljön. És sikerült. Isten felkínálta, Szőcs Anna elfogadta. Jó választás volt.” (részlet Iancu Laura könyvhöz írt ajánlójából)
Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című kötetét román nyelvre fordították le
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában, 1958. július 18-án, ikerként sokgyermekes családban (hat lány, egy fiú) ötödikként jött a világra. Szülei falusi parasztcsaládból származtak. Édesanyja a háztartást vezette, és a gyerekeket nevelte, mint igen gyakran a csángó asszonyok. Édesapja kosárfonásból tartotta el a családot. Az általános iskolát Pusztinában, majd a szakiskolát Brassóban, az esti gimnáziumot Sepsiszentgyörgyön végezte, román nyelven.
A csángóság fennmaradása és a csángó kultúra érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki.

Égerházi Imre festőművész centenáriumi tárlatával és a Cimbaliband zenekar koncertjével készül a magyar nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a Liszt Intézet bukaresti központja.
Ősbemutatót tart a Kolozsvári Magyar Opera a 90. születésnapját ünneplő Bodor Ádám író tiszteletére, a Nikita című darabot opera-performansz formájában láthatja a közönség.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület május 23. és 31. között ismét a nemzetközi színházi élet találkozási pontjává alakítja Temesvárt.
A Helikon folyóirat a kilencvenéves Bodor Ádám előtt tiszteleg tematikus lapszámának bemutatójával – közölte az irodalmi folyóirat szerkesztősége.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Románia képviselője a harmadik helyen végzett.
Megnyílt Véső Ágoston 95 éves nagybányai festőművész kiállítása a Teleki Napok keretében.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
szóljon hozzá!