Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában született sokgyermekes családban
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
2025. március 26., 21:342025. március 26., 21:34
Amint a Liszt Intézet Bukarest közölte, a csángó Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének bemutatóját április 3-án 19 órától tartják. A rendezvényen jelen lesz a szerző Szőcs Anna, akivel Oláh-Gál Elvira, a kötet szerkesztője beszélget. Szőcs Anna saját családjának történetét meséli el, különösen édesanyja emlékét idézi meg a könyvben. A generációs kapcsolatot és a családi hagyományok átörökítését ábrázolja, miközben a rózsa szimbolikusan az életutat, az emlékeket és a szeretetet képviseli.
„Az élettörténet ideiglenes, átmeneti és állandó állomásain (Pusztina, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Zánka) a mikrovilág is feltárul akkor, amikor Szőcs Anna a nyilvános, a személyes és a titkos életéből felfedi a felfedhetőt. [...] Minden adott volt ahhoz, hogy elvesszen. Hogy a gyermekkor kétarcúságában ne higgyen a szeretet mindenhatóságában. Hogy a kommunizmus terrorjában a gonoszság megkeserítse.
Hogy a hazaérkezése ne megérkezés legyen. Minden adott volt ahhoz, hogy ne sikerüljön. Csakhogy Szőcs Anna élettörténete éppen arra szolgál példát, hogy minden adott volt ahhoz is, hogy sikerüljön. És sikerült. Isten felkínálta, Szőcs Anna elfogadta. Jó választás volt.” (részlet Iancu Laura könyvhöz írt ajánlójából)
Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című kötetét román nyelvre fordították le
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában, 1958. július 18-án, ikerként sokgyermekes családban (hat lány, egy fiú) ötödikként jött a világra. Szülei falusi parasztcsaládból származtak. Édesanyja a háztartást vezette, és a gyerekeket nevelte, mint igen gyakran a csángó asszonyok. Édesapja kosárfonásból tartotta el a családot. Az általános iskolát Pusztinában, majd a szakiskolát Brassóban, az esti gimnáziumot Sepsiszentgyörgyön végezte, román nyelven.
A csángóság fennmaradása és a csángó kultúra érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki.
Égerházi Imre festőművész centenáriumi tárlatával és a Cimbaliband zenekar koncertjével készül a magyar nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a Liszt Intézet bukaresti központja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!