Dragomán György A fehér király című regényéből készít filmet egy brit alkotópáros, Alex Helfrecht és Jörg Tittel, a Trónok harcából is ismert Carice van Houten holland színésznővel a női főszerepben.
2014. szeptember 24., 16:372014. szeptember 24., 16:37
A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő József Attila-díjas író 2005-ben megjelent könyve világszerte nagy sikert aratott, harminc nyelvre fordították le, és többen is megkeresték Dragománt – köztük magyar és román rendezők –, hogy szívesen megfilmesítenék, ám ezeket a próbálkozásokat nem sikerült megvalósítani.
Mint az író az MTI-nek elmondta, az egyik akadály az volt, szerették volna, ha ő írja a forgatókönyvet, de erre nem látott lehetőséget. A brit alkotópáros, akik korábban rövidfilmeket forgattak és darabokat is rendeztek a londoni West Enden – legutóbb Hemingway Fiesta A nap is felkel című regényét állították ott színpadra – kelet-európai szövegeket keresve talált rá két éve A fehér királyra.
A fiatal filmesek szeptemberben Londonban szerveztek egy találkozót potenciális befektetők számára. Ezen Dragomán György is részt vett, és a napokban azzal a hírrel tért haza, hogy a tervek szerint már 2015 nyarán kezdődhet a forgatás Angliában.
„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” – fejtette ki.
A fehér királyban Dragomán György, aki családjával a nyolcvanas években menekült el a Ceauşescu-diktatúra elől Marosvásárhelyről, azt ábrázolja, hogyan éli meg egy kiskamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják munkatáborba, hogyan vészeli át az apa hiányát és hogyan birkózik meg a családi hazugságokkal, nyomasztó titkokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!