Fotó: Barabás Zsolt
2010. április 20., 08:452010. április 20., 08:45
Gorkij A nap fiai című színdarabját 1905-ben a börtönben írta, miután a szentpétervári forradalmi eseményekben való részvételéért letartóztatták. A darab a múlt század eleji Oroszországról ad képet, a cári önkényuralom alatt élő nemesség életéről, miközben a parasztság széles tömegeit már a forradalom küszöbére sodorta a szegénység, az éhínség – mondta Nagy B. Sándor irodalmi titkár.
Az eladósodott földbirtokos kémiai kísérletekkel foglalkozik, a tudománytól megbabonázva nem vesz tudomást semmiről, sem arról, hogy a viszonzatlan szerelem házasságtörésbe kergetheti feleségét, sem arról, hogy magányos húgán elhatalmasodik a betegség. A darabban felbukkanó karakterek: a feleségét verő iszákos, aki jogaiért még az urasággal is szembeszáll; az újgazdag kispolgárok, akik Protaszov tudományára alapozva szappangyárat létesítenének; a zavargó muzsikok, akik babonás félelmükben az uraság lombikjaiból felszálló bűzt okolják a környéken pusztító kolerajárványért, mind-mind e zaklatott kor szereplői.
Zakariás Zalán rendező szerint a darab olyan emberi elkeseredést rejt, amely napjainkban is ott lapul, de nem akarunk róla tudomást venni. „Most már úgy beszélhetünk a száz évvel ezelőtt megírt darabról, hogy tudjuk, mi történt azután, hogy Gorkij papírra vetette, tudjuk, hogy csak nagy illúzió a jobb jövőre várni, és nem tenni ezért semmit.
Az eszmék, az álmodozás, a jövővárás mind csak illúzió, ami valamiféle látszatboldogságot táplál, de valójában csak menekvés az elfogadhatatlan jelen elől” – fejtette ki a rendező. Zakariás szerint nincs kiút, a dolgok nem változnak, az emberi butaság miatt egyre inkább távolodunk egymástól, és illúzió azt gondolni, mennyire fontos az egyén élete. Ennek ellenére a darab humorban is bővelkedik, bár gyakran torokszorító jelenetek szakítják félbe a nevetést.
A díszlet Kerezsi Nemere munkája, a jelmezeket György Eszter tervezte, a zenét Ardeleanu Dániel szerezte. A fontosabb szerepeket Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Kolcsár József alakítják. A következő előadásra április 26-án, hétfőn este 7 órától kerül sor a színház nagytermében.
| Bemutatóval készül a városnapokra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A héten zajló 19. Szent György-napok alkalmával stílusosan Sárkányölő címmel mutat be táncjátékot a néhány héten belül megalakulásának huszadik évét ünneplő társulat. A táncszínházi előadást ma este a Szakszervezetek Házának nagytermében mutatják be, majd vasárnap este a városnapi szabadtéri nagyszínpadon is láthatja a közönség. A történetben szereplő városlakók hite szerint az életben minden jó és rossz a sárkánytól ered. György lovag, a római birodalom tisztje leigázza a várost, rájön, hogy a sárkány nem is létezik, csak a hatalom terjeszti a róla szóló legendát. A csalódott polgárok csak a sárkány szimbolikus megölésével tudják elfogadni az új istenhitet. Az előadás több legenda-változat és különböző irodalmi alkotások cselekményére épül. A táncszínházi előadásban kibontakozik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a Háromszék Táncegyüttes irodalmi titkára, aki szerint az előadás vezérvonala az a meggyőződés, hogy a keresztény hit a gonosz minden alakját legyőzi. „Szükség van Szent György lovag példamutatására, hiszen a ma emberének mindennap megannyi sárkánnyal kell megvívnia” – mondta Czilli Balázs. A táncjátékot Ivácson László rendezte, a zenéjét Fazakas Levente szerezte, a koreográfus Bordás Attila. A Sárkányölő szabadtéri bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes a Maros Művészegyüttessel közösen lép színpadra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok