Fotó: Barabás Zsolt
2010. április 20., 08:452010. április 20., 08:45
Gorkij A nap fiai című színdarabját 1905-ben a börtönben írta, miután a szentpétervári forradalmi eseményekben való részvételéért letartóztatták. A darab a múlt század eleji Oroszországról ad képet, a cári önkényuralom alatt élő nemesség életéről, miközben a parasztság széles tömegeit már a forradalom küszöbére sodorta a szegénység, az éhínség – mondta Nagy B. Sándor irodalmi titkár.
Az eladósodott földbirtokos kémiai kísérletekkel foglalkozik, a tudománytól megbabonázva nem vesz tudomást semmiről, sem arról, hogy a viszonzatlan szerelem házasságtörésbe kergetheti feleségét, sem arról, hogy magányos húgán elhatalmasodik a betegség. A darabban felbukkanó karakterek: a feleségét verő iszákos, aki jogaiért még az urasággal is szembeszáll; az újgazdag kispolgárok, akik Protaszov tudományára alapozva szappangyárat létesítenének; a zavargó muzsikok, akik babonás félelmükben az uraság lombikjaiból felszálló bűzt okolják a környéken pusztító kolerajárványért, mind-mind e zaklatott kor szereplői.
Zakariás Zalán rendező szerint a darab olyan emberi elkeseredést rejt, amely napjainkban is ott lapul, de nem akarunk róla tudomást venni. „Most már úgy beszélhetünk a száz évvel ezelőtt megírt darabról, hogy tudjuk, mi történt azután, hogy Gorkij papírra vetette, tudjuk, hogy csak nagy illúzió a jobb jövőre várni, és nem tenni ezért semmit.
Az eszmék, az álmodozás, a jövővárás mind csak illúzió, ami valamiféle látszatboldogságot táplál, de valójában csak menekvés az elfogadhatatlan jelen elől” – fejtette ki a rendező. Zakariás szerint nincs kiút, a dolgok nem változnak, az emberi butaság miatt egyre inkább távolodunk egymástól, és illúzió azt gondolni, mennyire fontos az egyén élete. Ennek ellenére a darab humorban is bővelkedik, bár gyakran torokszorító jelenetek szakítják félbe a nevetést.
A díszlet Kerezsi Nemere munkája, a jelmezeket György Eszter tervezte, a zenét Ardeleanu Dániel szerezte. A fontosabb szerepeket Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Kolcsár József alakítják. A következő előadásra április 26-án, hétfőn este 7 órától kerül sor a színház nagytermében.
| Bemutatóval készül a városnapokra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A héten zajló 19. Szent György-napok alkalmával stílusosan Sárkányölő címmel mutat be táncjátékot a néhány héten belül megalakulásának huszadik évét ünneplő társulat. A táncszínházi előadást ma este a Szakszervezetek Házának nagytermében mutatják be, majd vasárnap este a városnapi szabadtéri nagyszínpadon is láthatja a közönség. A történetben szereplő városlakók hite szerint az életben minden jó és rossz a sárkánytól ered. György lovag, a római birodalom tisztje leigázza a várost, rájön, hogy a sárkány nem is létezik, csak a hatalom terjeszti a róla szóló legendát. A csalódott polgárok csak a sárkány szimbolikus megölésével tudják elfogadni az új istenhitet. Az előadás több legenda-változat és különböző irodalmi alkotások cselekményére épül. A táncszínházi előadásban kibontakozik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a Háromszék Táncegyüttes irodalmi titkára, aki szerint az előadás vezérvonala az a meggyőződés, hogy a keresztény hit a gonosz minden alakját legyőzi. „Szükség van Szent György lovag példamutatására, hiszen a ma emberének mindennap megannyi sárkánnyal kell megvívnia” – mondta Czilli Balázs. A táncjátékot Ivácson László rendezte, a zenéjét Fazakas Levente szerezte, a koreográfus Bordás Attila. A Sárkányölő szabadtéri bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes a Maros Művészegyüttessel közösen lép színpadra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok