Fotó: Barabás Zsolt
2010. április 20., 08:452010. április 20., 08:45
Gorkij A nap fiai című színdarabját 1905-ben a börtönben írta, miután a szentpétervári forradalmi eseményekben való részvételéért letartóztatták. A darab a múlt század eleji Oroszországról ad képet, a cári önkényuralom alatt élő nemesség életéről, miközben a parasztság széles tömegeit már a forradalom küszöbére sodorta a szegénység, az éhínség – mondta Nagy B. Sándor irodalmi titkár.
Az eladósodott földbirtokos kémiai kísérletekkel foglalkozik, a tudománytól megbabonázva nem vesz tudomást semmiről, sem arról, hogy a viszonzatlan szerelem házasságtörésbe kergetheti feleségét, sem arról, hogy magányos húgán elhatalmasodik a betegség. A darabban felbukkanó karakterek: a feleségét verő iszákos, aki jogaiért még az urasággal is szembeszáll; az újgazdag kispolgárok, akik Protaszov tudományára alapozva szappangyárat létesítenének; a zavargó muzsikok, akik babonás félelmükben az uraság lombikjaiból felszálló bűzt okolják a környéken pusztító kolerajárványért, mind-mind e zaklatott kor szereplői.
Zakariás Zalán rendező szerint a darab olyan emberi elkeseredést rejt, amely napjainkban is ott lapul, de nem akarunk róla tudomást venni. „Most már úgy beszélhetünk a száz évvel ezelőtt megírt darabról, hogy tudjuk, mi történt azután, hogy Gorkij papírra vetette, tudjuk, hogy csak nagy illúzió a jobb jövőre várni, és nem tenni ezért semmit.
Az eszmék, az álmodozás, a jövővárás mind csak illúzió, ami valamiféle látszatboldogságot táplál, de valójában csak menekvés az elfogadhatatlan jelen elől” – fejtette ki a rendező. Zakariás szerint nincs kiút, a dolgok nem változnak, az emberi butaság miatt egyre inkább távolodunk egymástól, és illúzió azt gondolni, mennyire fontos az egyén élete. Ennek ellenére a darab humorban is bővelkedik, bár gyakran torokszorító jelenetek szakítják félbe a nevetést.
A díszlet Kerezsi Nemere munkája, a jelmezeket György Eszter tervezte, a zenét Ardeleanu Dániel szerezte. A fontosabb szerepeket Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Kolcsár József alakítják. A következő előadásra április 26-án, hétfőn este 7 órától kerül sor a színház nagytermében.
| Bemutatóval készül a városnapokra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A héten zajló 19. Szent György-napok alkalmával stílusosan Sárkányölő címmel mutat be táncjátékot a néhány héten belül megalakulásának huszadik évét ünneplő társulat. A táncszínházi előadást ma este a Szakszervezetek Házának nagytermében mutatják be, majd vasárnap este a városnapi szabadtéri nagyszínpadon is láthatja a közönség. A történetben szereplő városlakók hite szerint az életben minden jó és rossz a sárkánytól ered. György lovag, a római birodalom tisztje leigázza a várost, rájön, hogy a sárkány nem is létezik, csak a hatalom terjeszti a róla szóló legendát. A csalódott polgárok csak a sárkány szimbolikus megölésével tudják elfogadni az új istenhitet. Az előadás több legenda-változat és különböző irodalmi alkotások cselekményére épül. A táncszínházi előadásban kibontakozik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a Háromszék Táncegyüttes irodalmi titkára, aki szerint az előadás vezérvonala az a meggyőződés, hogy a keresztény hit a gonosz minden alakját legyőzi. „Szükség van Szent György lovag példamutatására, hiszen a ma emberének mindennap megannyi sárkánnyal kell megvívnia” – mondta Czilli Balázs. A táncjátékot Ivácson László rendezte, a zenéjét Fazakas Levente szerezte, a koreográfus Bordás Attila. A Sárkányölő szabadtéri bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes a Maros Művészegyüttessel közösen lép színpadra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok