Fotó: Barabás Zsolt
2010. április 20., 08:452010. április 20., 08:45
Gorkij A nap fiai című színdarabját 1905-ben a börtönben írta, miután a szentpétervári forradalmi eseményekben való részvételéért letartóztatták. A darab a múlt század eleji Oroszországról ad képet, a cári önkényuralom alatt élő nemesség életéről, miközben a parasztság széles tömegeit már a forradalom küszöbére sodorta a szegénység, az éhínség – mondta Nagy B. Sándor irodalmi titkár.
Az eladósodott földbirtokos kémiai kísérletekkel foglalkozik, a tudománytól megbabonázva nem vesz tudomást semmiről, sem arról, hogy a viszonzatlan szerelem házasságtörésbe kergetheti feleségét, sem arról, hogy magányos húgán elhatalmasodik a betegség. A darabban felbukkanó karakterek: a feleségét verő iszákos, aki jogaiért még az urasággal is szembeszáll; az újgazdag kispolgárok, akik Protaszov tudományára alapozva szappangyárat létesítenének; a zavargó muzsikok, akik babonás félelmükben az uraság lombikjaiból felszálló bűzt okolják a környéken pusztító kolerajárványért, mind-mind e zaklatott kor szereplői.
Zakariás Zalán rendező szerint a darab olyan emberi elkeseredést rejt, amely napjainkban is ott lapul, de nem akarunk róla tudomást venni. „Most már úgy beszélhetünk a száz évvel ezelőtt megírt darabról, hogy tudjuk, mi történt azután, hogy Gorkij papírra vetette, tudjuk, hogy csak nagy illúzió a jobb jövőre várni, és nem tenni ezért semmit.
Az eszmék, az álmodozás, a jövővárás mind csak illúzió, ami valamiféle látszatboldogságot táplál, de valójában csak menekvés az elfogadhatatlan jelen elől” – fejtette ki a rendező. Zakariás szerint nincs kiút, a dolgok nem változnak, az emberi butaság miatt egyre inkább távolodunk egymástól, és illúzió azt gondolni, mennyire fontos az egyén élete. Ennek ellenére a darab humorban is bővelkedik, bár gyakran torokszorító jelenetek szakítják félbe a nevetést.
A díszlet Kerezsi Nemere munkája, a jelmezeket György Eszter tervezte, a zenét Ardeleanu Dániel szerezte. A fontosabb szerepeket Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Kolcsár József alakítják. A következő előadásra április 26-án, hétfőn este 7 órától kerül sor a színház nagytermében.
| Bemutatóval készül a városnapokra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A héten zajló 19. Szent György-napok alkalmával stílusosan Sárkányölő címmel mutat be táncjátékot a néhány héten belül megalakulásának huszadik évét ünneplő társulat. A táncszínházi előadást ma este a Szakszervezetek Házának nagytermében mutatják be, majd vasárnap este a városnapi szabadtéri nagyszínpadon is láthatja a közönség. A történetben szereplő városlakók hite szerint az életben minden jó és rossz a sárkánytól ered. György lovag, a római birodalom tisztje leigázza a várost, rájön, hogy a sárkány nem is létezik, csak a hatalom terjeszti a róla szóló legendát. A csalódott polgárok csak a sárkány szimbolikus megölésével tudják elfogadni az új istenhitet. Az előadás több legenda-változat és különböző irodalmi alkotások cselekményére épül. A táncszínházi előadásban kibontakozik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a Háromszék Táncegyüttes irodalmi titkára, aki szerint az előadás vezérvonala az a meggyőződés, hogy a keresztény hit a gonosz minden alakját legyőzi. „Szükség van Szent György lovag példamutatására, hiszen a ma emberének mindennap megannyi sárkánnyal kell megvívnia” – mondta Czilli Balázs. A táncjátékot Ivácson László rendezte, a zenéjét Fazakas Levente szerezte, a koreográfus Bordás Attila. A Sárkányölő szabadtéri bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes a Maros Művészegyüttessel közösen lép színpadra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok