Fotó: Barabás Zsolt
2010. április 20., 08:452010. április 20., 08:45
Gorkij A nap fiai című színdarabját 1905-ben a börtönben írta, miután a szentpétervári forradalmi eseményekben való részvételéért letartóztatták. A darab a múlt század eleji Oroszországról ad képet, a cári önkényuralom alatt élő nemesség életéről, miközben a parasztság széles tömegeit már a forradalom küszöbére sodorta a szegénység, az éhínség – mondta Nagy B. Sándor irodalmi titkár.
Az eladósodott földbirtokos kémiai kísérletekkel foglalkozik, a tudománytól megbabonázva nem vesz tudomást semmiről, sem arról, hogy a viszonzatlan szerelem házasságtörésbe kergetheti feleségét, sem arról, hogy magányos húgán elhatalmasodik a betegség. A darabban felbukkanó karakterek: a feleségét verő iszákos, aki jogaiért még az urasággal is szembeszáll; az újgazdag kispolgárok, akik Protaszov tudományára alapozva szappangyárat létesítenének; a zavargó muzsikok, akik babonás félelmükben az uraság lombikjaiból felszálló bűzt okolják a környéken pusztító kolerajárványért, mind-mind e zaklatott kor szereplői.
Zakariás Zalán rendező szerint a darab olyan emberi elkeseredést rejt, amely napjainkban is ott lapul, de nem akarunk róla tudomást venni. „Most már úgy beszélhetünk a száz évvel ezelőtt megírt darabról, hogy tudjuk, mi történt azután, hogy Gorkij papírra vetette, tudjuk, hogy csak nagy illúzió a jobb jövőre várni, és nem tenni ezért semmit.
Az eszmék, az álmodozás, a jövővárás mind csak illúzió, ami valamiféle látszatboldogságot táplál, de valójában csak menekvés az elfogadhatatlan jelen elől” – fejtette ki a rendező. Zakariás szerint nincs kiút, a dolgok nem változnak, az emberi butaság miatt egyre inkább távolodunk egymástól, és illúzió azt gondolni, mennyire fontos az egyén élete. Ennek ellenére a darab humorban is bővelkedik, bár gyakran torokszorító jelenetek szakítják félbe a nevetést.
A díszlet Kerezsi Nemere munkája, a jelmezeket György Eszter tervezte, a zenét Ardeleanu Dániel szerezte. A fontosabb szerepeket Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Kolcsár József alakítják. A következő előadásra április 26-án, hétfőn este 7 órától kerül sor a színház nagytermében.
| Bemutatóval készül a városnapokra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A héten zajló 19. Szent György-napok alkalmával stílusosan Sárkányölő címmel mutat be táncjátékot a néhány héten belül megalakulásának huszadik évét ünneplő társulat. A táncszínházi előadást ma este a Szakszervezetek Házának nagytermében mutatják be, majd vasárnap este a városnapi szabadtéri nagyszínpadon is láthatja a közönség. A történetben szereplő városlakók hite szerint az életben minden jó és rossz a sárkánytól ered. György lovag, a római birodalom tisztje leigázza a várost, rájön, hogy a sárkány nem is létezik, csak a hatalom terjeszti a róla szóló legendát. A csalódott polgárok csak a sárkány szimbolikus megölésével tudják elfogadni az új istenhitet. Az előadás több legenda-változat és különböző irodalmi alkotások cselekményére épül. A táncszínházi előadásban kibontakozik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a Háromszék Táncegyüttes irodalmi titkára, aki szerint az előadás vezérvonala az a meggyőződés, hogy a keresztény hit a gonosz minden alakját legyőzi. „Szükség van Szent György lovag példamutatására, hiszen a ma emberének mindennap megannyi sárkánnyal kell megvívnia” – mondta Czilli Balázs. A táncjátékot Ivácson László rendezte, a zenéjét Fazakas Levente szerezte, a koreográfus Bordás Attila. A Sárkányölő szabadtéri bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes a Maros Művészegyüttessel közösen lép színpadra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok