2012. május 18., 09:212012. május 18., 09:21
Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent Damasskin Nikolsky rókái című művéért – amely az azóta megjelent Verhovina madarai című regény egyik fejezete –, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált A Würzburg hullámai című verséért kapta a díjat.
Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól. A Szépirodalmi Figyelő tájékoztatása szerint a díj pénzjutalommal nem jár, a díjazottak Pető Hunor kisplasztikáját vehetik át. A díjról – amelyet az előző évben a lapban megjelent szerzők kaphatnak meg – kuratórium dönt, ennek tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Pápay György főszerkesztő.
A kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő az előző két hónap folyóirattermésének szépirodalmi anyagát szemlézi másodközlések formájában: több mint ötven, nyomtatásban és az interneten megjelenő orgánumból válogat verset és prózát. A lap másik rovatát a folyóiratnak készített recenziók, könyvismertetések töltik ki. A díjjal tavaly Papp Tibor író, költő, műfordító, tipográfus és Falvai Mátyás író, kritikus munkásságát ismerték el.
A korábbi években Szakonyi Károly író, dramaturg és Térey János költő, író, drámaíró, 2009-ben Krasznahorkai László író és Deák László költő, 2008-ban Kalász Márton költő és Ambrus Lajos író, 2007-ben Temesi Ferenc és Rentz Mátyás író munkásságát ismerte el a kuratórium.
Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. 1982-ben települt ki Magyarországra. Máig leghíresebb és legelismertebb kötete a Sinistra körzet című regény. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel addig kötetben meg nem jelent tárcáit adta közre. Műveiből több filmfeldolgozás készült. A részleg, Gothár Péter 1994-es filmje a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját.
Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, 2011-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.
Győrffy Ákos 1976-ban született Vácott. 1996 óta jelennek meg versei folyóiratokban és antológiákban. Négy kötet szerzője, legutóbbi műve 2010 őszén jelent meg Havazás Amiens-ben címmel a Magvető Kiadónál. 2000-ben Gérecz Attila-díjjal, 2002-ben PoLíSz Költészeti Díjjal, 2009-ben Sziveri János-díjjal, 2010-ben Márciusi Ifjak Díjjal és Zelk Zoltán-díjjal, 2011-ben Artisjus Irodalmi Díjjal ismerték el munkásságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok