2010. május 10., 09:552010. május 10., 09:55
Mindkét szerző Budapesten él, már több mint húsz éve. A könyvre rányomja bélyegét a távolság, ahogyan Árkossy a bemutatón fogalmazott, itthon nem is született volna meg ez az írás. A szülőföld mágikus vonzásáról főként az első részben vallanak – az önéletírások nagy részéhez hasonlóan, a gyermekkor leírása jóval terjedelmesebb, mint a felnőttkor történéseié.
Lehet ez azért is, mert a gyermekkor szubjektív ideje jóval hosszabb, és lehet azért is, mert a két szerző itt fogalmazza meg kötődését egy „mágikus térhez” (a kolozsvári Farkas utcához), illetve Bágyoni Szabó ahhoz viszonyítja akkori életterét, az aranyosszéki falut, Bágyont. A Farkas utca az első találkozási pont az író-költő és a festő-grafikus életében, a negyvenes évek végén.
Míg Bágyoni bátyját látogatta meg a Református Kollégiumban, addig Árkossy itt is nőtt fel, az iskolával szemközti tanári lakások egyikében. Előbbi számára életreszóló élmény maradt a néhány ott töltött pillanat, utóbbi pedig nagyon sok erős benyomásról számol be, amely itt érte, az erdélyi magyarság számára szimbólumértékű utcában.
Ezzel párhuzamosan Bágyoni a külvilág számára jóval ismeretlenebb, aranyosszéki falusi világot írja le, ahonnan Kolozsvár látszik a „nagy városnak” – Árkossy viszont Rómát, Firenzét, Londont említi, ha nem is viszonyítási pontként.
A „közös” Farkas utca után az egyetemi évek, majd a pályakezdés következik. Árkossy ott kezdi pályáját grafikusként, ahová néhány év múlva az addig Tordán tanító és művelődésszervező Bágyoni is megérkezik: az Utunk szerkesztőségében. A képzőművész itt írja le kalandját a cenzorral, a rövid, humoros írás igazi remek. Többek között ezt a passzust olvasta fel a könyvbemutatón Boér Ferenc színművész, aki H. Szabó Gyula kiadóigazgató méltatását és a két szerző visszaemlékezését egészítette ki. H. Szabó Gyula a romániai magyar irodalomban kereste a beszélgetőkönyv elődjét: megemlítette Szilágyi Domokos és Palocsay Zsigmond Fagyöngyét, amely hívó- és válaszversekből építkezik.
Nem véletlen a lírai alkotásokhoz hasonlítás, hiszen nagyon is lírai mindkettejük prózája, ahogyan az előszót író Zalán Tibor fogalmazott, magánfeljegyzések, naplólapok találkozásáról van itt szó. Az előszó írója szőtteshez hasonlítja a könyv szövegszövetét: „A szőttes központi motívuma, ha elfogadjuk a metaforát, mindenképpen az a Kolozsvár, amelyik már nem létezik, kultúrtörténeti eszközökkel leírható ugyan, de úgy nem idézhető fel.
A beszélgetők – néha csak elejtett – mondataiból varázslatos város, varázslatos városvilág, szellemi világváros képe bontakozik ki, olyan kép, amely sok mindent tesz érthetővé, oda-vissza az időben, az erdélyi létet, viselkedésformákat, reflexiókat, sértődéseket és sértéseket értelmezni szándékozó számára.”
Szerző: R. P. I.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.